Nőtt a bértámogatás kerete

Növelték az aktív munkaerő-piaci programokra a megyéknél rendelkezésre álló idei keretet. A 20 százalékos csökkenés helyett 5 százalékkal több jut egyebek mellett a munkanélküliek képzését, elhelyezkedését segítő programokra - jelentette be Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.

A miniszter a távirati irodának elmondta: hivatalba lépésekor első intézkedéseinek egyike volt, hogy kezdeményezte a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal képviselőiből álló Munkaerő-piaci Alap Irányító Testületénél (MAT) a megyei decentralizált keret megemelését. A megyék között a decentralizálási elvek szerint elosztott 29 milliárd forint - az ugyancsak a munkaerő-piaci alapból finanszírozott 15 milliárd forintos minimálbér-kompenzáció miatt - nominálisan csaknem 20 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2001-ben. Emiatt jelentősen csökkentek a megyei központok lehetőségei az aktív programok elindítására, több munkaügyi központnál a fél év végén már gazdálkodási feszültségek jelentkeztek. A közhasznú munkák időtartamát lerövidítették, a képzések közül többnyire csak az előző évben indított tanfolyamokat tudták folytatni.

A MAT ugyanakkor kedvezően fogadta a miniszter javaslatát, és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítással 7,5 milliárd forinttal emelte a megyék között szétosztható összeget. A 36,5 milliárd forintra emelt keret így már 5 százalékkal meghaladja a tavalyit. A decentralizált keretet a megyék között a regisztráltak, a tartósan munka nélküliek, a pályakezdők száma, valamint az aktív programokba bevontak aránya szerint osztják el.

A megyék a 7,5 milliárd forintos többletforrás 34,4 százalékát, 2,6 milliárd forintot, a közhasznú foglalkoztatás bővítésére kívánják felhasználni. Hasonló arány, 30,3 százalék, 2,3 milliárd forint jut az elhelyezkedési esélyek javítása érdekében indítandó képzésekre.

A többletkeret 10,9 százaléka, 0,8 milliárd forint hasznosítható majd az állástalanokat foglalkoztató munkáltatóknak nyújtott bértámogatással. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeinek javítását a pluszforrás 6,5 százaléka, mintegy 0,5 milliárd forint szolgálja. A többi, különféle aktív programra a többletkeret néhány százalékos részét használják fel a munkaügyi központok, így például a vállalkozóvá, illetve önfoglalkoztatóvá válás támogatására.

A 7,5 milliárd forintos emelés lehetővé teszi, hogy a több körzetben, településen a tartósan munka nélkülieknek egyedüli hasznos elfoglaltságot nyújtó közhasznú foglalkoztatásra az idén kilencmilliárd helyett 11,6 milliárd forintot használhassanak fel a megyei munkaügyi központok.

Képzésre 6,9 milliárd helyett 9,2 milliárd, bértámogatásra 4,6 milliárd helyett 5,4 milliárd forint jut. A pályakezdő fiataloknak indítandó programokat is több pénzből, 3,9 milliárd helyett 4,4 milliárd forintból finanszírozhatják a megyék.