A kiköltekezés árát meg kell fizetni

A személyi jövedelemadó táblája alig változott ugyan, de a gazdaságpolitika céljaihoz illeszkedik az adózási szabályok korrekciója. A megtakarítások ösztönzése céljából az állami nyugdíjalapba fizetendő járulék egy kis része átterelődik a szintén kötelezően fizetendő, ám magánpénztári megtakarítás irányába. Sajnos ennek ára is volt: minden bizonnyal "átmenetileg", de harmadával csökken a munkaerő-piaci alap saját bevétele. A kiköltekezés időszakát követően a költségvetés valós helyzetéhez passzol, hogy elmaradt a gyermekkedvezmények valorizációja.

A tb-járulékokat érintő módosítások előrevetítik a társadalombiztosítás rendszerének régóta húzódó, lassan már körmünkre égő átalakítását. Legalábbis a nyugdíj tekintetében. Az egészségügyi alrendszernél ugyanis nincs előremutató változás. A tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése a munkáltatók megelégedettségének ügyét szolgálja, ha már a munkáltatói tb-járulékszint mérséklését elvi okokból nem emlegeti szívesen a kormány. A megtakarítások ösztönzésének céljából jövőre adókedvezmény jár a biztosítási, valamint nyugdíjcélú megtakarítások után.

Az illetékek emelkedése a "szükséges rossz" a koncepcióban, legalábbis az inflációt néhol jelentősen meghaladó drágítás célja nem a büdzsé bevételeinek biztosítása. Sokkal inkább annak deklarálása, hogy az állami szolgáltatásnak is ára van.

A módosító csomagra rányomta bélyegét a közelgő uniós csatlakozás is, leginkább a társasági adózás paragrafusai, valamint az áfatörvény módosulnak a jog-harmonizációs kötelezettségnek megfelelően.