Differenciált agrárkonszolidáció
A visszafizethetetlennek tartott gazdálkodói hitelek "eltüntetésére" 60 milliárd forintot szán a kormányzat. Az elképzelések szerint csak olyan tartozásokat rendeznének, amelyekhez az agrártárca kamattámogatást nyújtott (ideértve az integrátori hiteleket is). A tranzakció során az állam a 2000-2002-es évek átlagos megtakarításaival (értékpapír, bankbetét, pénztartalék) csökkentett hitelállomány 40 százalékát törlesztené a bankoknak a gazdák helyett. Az FVM rendelettervezete szerint a 2000-2002 közötti három év május 31-én regisztrált, éven belüli hitelállományának átlaga képezi az agrárkonszolidáció bázisát.
A programot a zárszámadási törvény októberi elfogadása után hajtanák végre, mivel ez teremtené elő a forrásokat. Az adósságrendezésre szánt összegből mintegy 15 milliárd az ez évi aszálykárok kompenzálását szolgálná. Nem hivatalos értesüléseink szerint az FVM e keretből igyekszik majd további dotációt nyújtani az őszi és a tavaszi fagykárokra is. A 60 milliárdos zárszámadási forrást mindenesetre az idén fel kell használni, különben elvész a piac szereplők számára.
A gazdálkodók az adósságrendezési pénzeket állami támogatás formájában kapnák meg. A tervek szerint az aszálykáros termelők a 40 százalékos általános dotáción felül 20 vagy 32 százalékos, hozamkieséstől függő támogatásra is jogosultak lennének. A kisebb összeget 25-35 százalékos, a nagyobbat 35 százalék feletti kár esetén igényelhetnék. Az FVM alapvető korlátozásként rögzítené, hogy a 40 százalékos általános és az aszálykáros támogatás együttes összege egy-egy termelőnél nem haladhatná meg a 2000-2002-es évek átlagos hitelállományának 70 százalékát, illetve a 300 millió forintot.
A támogatást az APEH fizetné a jogosultaknak, ha november 30-ig benyújtanák igényeiket. Az aszálykáros termelőknek ezenfelül hozamkiesésük előzetes mértékét a megyei földművelésügyi hivataloknál október 31-ig be kellene jelenteniük, amelyet november végéig korrigálhatnának. A hitelrendezéshez kapott állami összegeket csak a dotáció időpontjában fennálló tartozásaikra fordíthatnák.
Mint ismert, az eredeti tervekben az FVM a 130 milliárd forint körüli éven belüli hitel felének elengedését helyezte kilátásba, míg a mostani tervekben a megtakarításokkal csökkentett hitelállomány 40 százalékát törölné el (VG, 2002. július 8.). Ezenfelül a konstrukciót az államadósság növelésével valósította volna meg, de a kormány az egyszerűbb támogatási verzió mellett döntött.
Szakértők szerint az adósságrendezési elképzelések számos esetben igazságtalanul orvosolnák a termelői gondokat. Eleve nem kapnának például plusztámogatást azok, akik növénykultúráikban szintén jelentősnek mondható, 15-25 százalék közötti aszálykárt szenvedtek. Ugyancsak szigorú korlátozások lépnének életbe, ha a gazdáknak egyébként járó támogatás meghaladná a rendezés időpontjában meglévő hitelállományuk nagyságát. Ekkor ugyanis a különbözettől általában elesnének. Az öszszeg 90 százalékát csak azok kérhetnék, akiknek 35 százaléknál nagyobb aszálykáruk volt. A teljes (tehát a 40 százalékos általános és a differenciált kárenyhítő) dotáció 90 százalékára tarthatnának igényt viszont azok az aszálykárosultak, akiknek 2000-2002-ben nem volt hitelük. Emellett szakértők szerint a konszolidációs feltételek ésszerűtlen vállalásokra kényszerítenék a gazdálkodókat. Így például az állami támogatásokért cserében többüknek három évre le kellene mondania arról, hogy termelési szerkezetüket külső forrásokkal fejlesszék.
