Ébredeznek az alvó vállalkozások

Kedvező irányba változtak az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló elképzelések - egybehangzóan e véleményüknek adtak hangot a lapunk által megkérdezett szakértők. Minden olyan vállalkozó élni tud a jövőben az egyszerűsített adózás lehetőségével, amelynek a költségei nem haladják meg az áfával növelt bevétel 60 százalékát. Számukat Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke 50-60 ezer körülire becsüli. Ám az is látszik, hogy a termelőtevékenységet folytatók kiesnek a körből, hiszen kiadásaik között jelentős tételt tesz ki az anyaghányad. Az eva nyertesei egyértelműen a szellemi tevékenységet végzők lehetnek - vélekedik az elnök.

Így például az ügyvédek, a könyvvizsgálók és az orvosok. Igaz, az utóbbiak közül azok éves bevétele, akiknek nagy a praxisuk, és ennek megfelelően a kártyapénzük is magas, lehet, hogy meghaladja az eva feltételeként szabott 10 millió forintot.

Számos jelzés arra utal - mondta Zara László -, hogy kezdenek ébredezni az alvó vállalkozások, megélénkült a kereslet-kínálat a piacon, hiszen az eva választásának a feltétele a legalább két év után történt adózás. Gombos Péter, az Expressz Kiadó Rt. marketingvezetője ugyanakkor megállapította, hogy az elmúlt hetekben még nem volt figyelemre méltó változás az ilyen témában feladott hirdetések számában.

Az előterjesztés gyenge pontja Zara László szerint: nem tudni, mennyiben lesz érdekelt az evás vállalkozó, hogy számlát kérjen. Így a szállítói oldalon növekedhetnek az eltitkolt bevételek. Nőhet a késztetés arra is, hogy kihasználják a 10 milliós bevételi határ "lehetőségeit", fiktív számlákat állítsanak ki, vagy magasabb összeget számlázzanak. Vevő és eladó osztozkodhat a hasznon.

Kedvezőnek tartja az eva-tervezet legújabb változatát az Iposz közgazdasági és jogi igazgatója, Várkonyi Júlia. Megelégedéssel könyvelték el, hogy az egyeztetések során a pénzügyi tárca figyelembe vette az ipartestületek igényeit: enyhítettek a kereszttulajdonlással kapcsolatos szigoron, és bővítették - például az orvosokkal, a szövetkezetekkel - a jogosultak körét. Továbbra is gond, hogy a kereskedők és vendéglátók - mivel éves bevételük meghaladja a 10 millió forintot - nem választhatják a könnyített adózás lehetőségét, bár némi ír a sebre, hogy várhatóan nő az általuk választható átalányadó értékhatára. Czesztlerné Kurucz Györgyi, az MKIK közgazdasági igazgatóhelyettese - elismerve a pénzügyi tárca kompromisszumkészségét - kifogásolja, hogy az egyeztetések során ebben a kérdésben nem vették figyelembe érveiket.

Ugyanezt a pontot tartja kritikusnak a Kisosz ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor. Korrekt anyag született, vélekedik, de bízik abban, hogy még sikerül a pénzügyi tárcát jobb belátásra bírni. Most már abban is kiegyeznének - ezt az álláspontot osztja Várkonyi Júlia is -, hogy legalább a vidéki vegyesboltosok kerülhessenek be az eva-körbe. Ez a 30-40 ezer fős vállalkozói csoport - amely alapvető szerepet játszik az adott település ellátásában - a 10 milliós bevételi határ alá esik, ám a szokásokból adódóan jövedéki terméket is árusít, ami az evát kizáró ok lenne.

Többen azt is a problémák közé sorolják, hogy túlságosan szigorú szankcióval - nevezetesen az eva-tagság megszüntetésével - tervezik sújtani azokat, akik nem adnak nyugtát, számlát. Ez - állítják - csak akkor lehet indokolt, ha a tulajdonos maga követi el a hibát. Ám az esetek nagy részében az alkalmazott renitenskedik, és elfogadhatatlan, hogy emiatt a cég vezetője bűnhődjék.

A házipénztár adózása körüli szigor enyhülését is üdvözlik az érdek-képviseleti vezetők. Elfogadható kompromisszumnak tartják, hogy csak a likvid vagyon után kellene adózni, és azt is három részletben. Bár Czesztlerné Kurucz Györgyi szerint ez a szabályozás már túlságosan részletekbe menő. Ugyancsak ő óvatosságra int a kereszttulajdonlással kapcsolatos megengedőbb szabályozás okán. Tisztában kell lenni azzal - figyelmeztet -, hogy az adózás alóli kibújáshoz nincs szükség kapcsolt vállalkozásokra. Állandó üzleti kapcsolatban lévő partnerek között is sok minden megoldható.