Igazságosabb lett az EU-büdzsé
Az EU-átlagnál magasabb egy főre jutó GDP-szintet elért tagországok között 2001-ben kettő is volt, amely ennek dacára nettó haszonélvezője volt a közösségi büdzsének (igaz, most már legalább a leggazdagabbak közé tartozó Luxemburg és Dánia nem nettó haszonélvező, mint volt még néhány éve). Nagy-Britannia a Margaret Thatcher által még a nyolcvanas években kialkudott visszatérítés rendszerének köszönheti kedvező helyzetét, Írország pedig az uniós csatlakozás óta elért látványos gazdasági fejlődésének, amellyel az uniós források odaítélői egyelőre nem tudtak lépést tartani. Dublin ennek köszönhetően több pénzt kapott tavaly az uniótól, mint amennyire a tagjelöltek együttesen számíthatnak 2004-ben.
A "vonal alatt" tartózkodó jelenlegi tagországok ugyan kivétel nélkül nettó haszonélvezői a közös költségvetésnek, ám a jelöltek között három olyan ország is van, amely a brüsszeli tervek szerint az első évben többet fizetne be a közös kasszába, mint amennyit onnan különböző jogcímeken felvehetne. A számla Csehország esetében lenne a legborsosabb, de méretéhez képest Szlovénia és Ciprus még komolyabb befizető lenne. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a pozitív egyenlegű új tagok sok esetben elenyésző öszszegeket kapnának: elég a Magyarországnak kiporciózott 25 millió eurót például a Görögországnak tavaly folyósított 4513,2 millióval összevetni.
Ebben a helyzetben nem csoda, ha minden elemző késhegyig menő vitákat jósol a csatlakozási tárgyalások most kezdődő, költségvetési kérdésekkel foglalkozó részére. A tagországok külügyminiszterei a jövő hét elején tartanak újabb egyeztetést a kérdésről, a közös uniós álláspont kialakítása céljából. Elemzők azonban arra emlékeztetnek, hogy az új német kormány megalakulásáig aligha várható sikeres alku a tizenötök között, s ráadásul még a határidő sem szorít: csak november elejére kell megegyezniük.
