Írják a csatlakozási szerződést
Három főbb részből áll majd az egyebek között Magyarország EU-taggá válását is magában foglaló egységes csatlakozási szerződés: magának a csatlakozás tényének a rögzítéséből, az elfogadott több ezer technikai adaptációról intézkedő mellékletből, valamint kiegészítő jegyzőkönyvekből, egy- és többoldalú nyilatkozatokból (VG, 2002. január 21., 1. o.).
A legrövidebb - alig néhány bekezdésből álló - rész a "csatlakozási törvény" deklarálása lesz. A mellékletek csatlakozó országonként veszik majd sorra, hogy mely területeken, milyen témakörökben állapodtak meg - akár EU-, akár jelöltoldalon - átmeneti mentesség alkalmazásában. Külön kategóriaként kezelik az esetleges állandó mentességek esetét: itt megfordul a képlet, és témánként haladva fogják a netán ilyennel élő államokat megnevezni. (Magyarország esetében egyelőre nincs erre kilátás: a magyar kormány eredetileg a házi szeszfőzés kapcsán kért volna ilyet, de a merev uniós elutasítás nyomán a kérés végül lekerült a napirendről.)
A legérzékenyebb és legesetlegesebb az - esetek többségében politikai - nyilatkozatok sorsa. Ebbe a csoportba tartozik például a csehországi - temelíni - atomerőmű jövőjéről várható cseh-osztrák, a Benes-dekrétumról valószínű cseh, osztrák és német vagy az ignolinai atomerőműről esedékes litván nyilatkozat. Az effajta kiegészítések mennyisége és tartalma lényegében korlátlan, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy megszületésük az utolsó percig többesélyes: a szerződés parafálása előtti éjszaka is csatolhatnak vagy elhagyhatnak ilyeneket.
Ezekben a hetekben-hónapokban a munka nagyját mindazoknak a megállapodásoknak a jogi szöveggé történő átalakítása teszi ki, amelyeket a csatlakozási tárgyalásokon az egyes fejezetek kapcsán rögzítettek. Mindez nem csupán a többnyire a nyilvánosság számára is közismertté vált átmeneti mentességek jogi nyelvre való lefordítását jelenti, hanem magában foglalja a tárgyalásokon érintett jogszabályok százai kapcsán esedékessé váló kisebb-nagyobb technikai jellegű módosítási kötelezettségek sokaságát is.
A feladat néha komoly erőfeszítést igényel a jogi szakértőktől, lévén, hogy helyenként a tárgyalásokon csak annyit szögeztek le, hogy például a piaci márkanevek egyezése esetén elsődlegességet megállapító eljárást kell majd alkalmazni - ez utóbbi mibenlétét azonban most kell jogilag is helytálló formába önteni.
Amire nincs mód: olyan formát választani, ami ellentmond a politikai szinten már jóváhagyott egyezségnek. Valójában ez az "aprómunka" az, ami az idő nagy részét most elviszi: vonatkozó bizottsági javaslatok alapján a tagországok szakdiplomatáiból álló munkacsoport készít szövegtervezeteket, amit aztán mindig megküldenek véleményezésre a jelölt országoknak is. Mára már valamilyen fokon mind a harminc joganyagfejezet kapcsán folyik az eddigi eredmények feldolgozása: értelemsze-rűen a nagyobbrészt nyitva álló költségvetési vonatkozású témák kapcsán még kevésbé, de pél-
dául az agrárfejezetnél az ideiglenesen félretett növény- és állat-egészségügyi részekről már megkezdődött a szövegezés.
Fontos, hogy a szerződés tehát tíz - vagy ha netán Málta a soron következő választások után még "időben" visszalépne, akkor kilenc - ország egyidejű csatlakozásáról intézkedik. Azaz nincs arra mód, hogy a tagországonkénti ratifikációs eljárás során valamely nem tetsző jelöltet "kigolyózzanak": mindenkit vagy senkit lehet csak véleményezni. Igaz lesz az Európai Parlamentre is, amely ugyan már most jelezte, hogy jelölt országonként fogja megvitatni a küszöbönálló bővítést, ám a szerződés egészéről együtt szavazhat csak.
