Kétmillárd euró felett a hiány

Júliusban az előzetes közléshez képest mintegy 40 millió euróval nagyobb hiány halmozódott fel a folyó fizetési mérlegben. Így a havi negatív szaldó 215 millió euróra rúg, az év elejétől halmozódó deficit pedig meghaladja a kétmilliárdot.

Ekkora hiányra még nem volt példa a rendszerváltás óta, de mértéke mégsem riasztó, hi-szen GDP-arányosan az évtized közepének súlyos egyensúlyzavarakor ennél jóval nagyobb volt a deficit. A romlás üteme ugyanakkor figyelemre méltó, hiszen az utolsó 12 hónap hiányát összesítő mutató fél év alatt majdnem egymilliárd eurót romlott.

A külső egyensúly romlása elsősorban az árumérleg hiánynövekedésével és az idegenforgalmi bevételek csökkenésével magyarázható. Mivel a vállalati beruházások erős visszaesést mutatnak, az áruimport exportot meghaladó dinamikája a költségvetési hiány és a lakossági fogyasztás gyors növekedésének következménye lehet. (A kivitel az év első hét hónapjában 6,3 százalékkal, a behozatal 8,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában regisztráltat.) A nem adóssággeneráló tételek a hiánynak mindössze 23 százalékát fedezik, ami azt jelenti, hogy az ország összességében eladósodik a külföld felé.

A folyó fizetési mérleg hiánya decemberig meg fogja közelíteni, de akár meg is haladhatja a 3 milliárd eurót - állítják az elemzők. Változást minden bizonynyal a jövő évi költségvetési visszafogás és a bérdinamika mérséklődése hozhat. A világgazdasági konjunktúra beköszöntével viszont a vállalati szektor importigénye ugrik majd meg, a készletezési és beruházási tevékenységek élénkülése miatt.

Éppen ezért a hiány jelentős csökkenésével jövőre sem lehet számolni, de a gyors deficitnövekedés feltehetően megszűnik. Igaz, ennek számszerűsítése azért is nehéz, mert jövőre a tervek szerint több ponton is módosul a fizetési mérleg összeállításának módszertana. Ha a Magyar Nemzeti Bank januártól a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő módon számolja el a külföldi tőketulajdonosok által realizált profitot, jelentősen növekedhet a hiány. (E szerint ugyanis nem csupán a kivitt, hanem a teljes profitot el kell számolni a jövedelmek soron, a visszaforgatott részt pedig a folyó mérlegen kívül, közvetlen tőkebefektetésként kell jóváírni.)

Az évek közötti összehasonlítást tovább nehezítheti, ha 2003-tól a folyó fizetési mérlegben valóban a külkereskedelmi mérleg kerülne az árumérleg helyére. Ma még ugyanis egyáltalán nem világos, hogy mi okozza a két árukereskedelmi mutató közötti jelentős különbségeket. (MI)