Kivonat A PÉNZÜGYminisztérium által beterjesztett Törvényjavaslatból

Személyi jövedelemadó



A legalsó sáv 600 ezerről 650 ezer forintra nő, míg a középső sáv 1,35 millió forintig tart. A 20, 30 és 40 százalékos adókulcs nem módosul.

Jövőre is a jelenlegi 20, illetve 35 százalékos kulccsal kellene adózni az osztalékból származó jövedelem után, ám a magasabb adókulcs mellett sem kell majd megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. Nem kellene a jegybanki alapkamatot sem figyelni az osztalékadó kiszámításához.

A magasabb, 35 százalékos adót az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát meghaladó osztalékalap után kell megfizetni.

Csökkenne azoknak a jövedelmeknek a köre, melyeket a törvény osztaléknak minősít. Kikerül például a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével megszerzett vagyoni érték.

Az osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmet nem kell bevallani, ha az összesen kevesebb mint 50 ezer forint, és az adóelőleget korábban levonták.

A hazai tőzsdéken kötött ügyletből származó árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni.

A megtakarítások ösztönzését szolgálja a nyugdíj- és életbiztosítás emelt mértékű adókedvezménye, a javaslat szerint az adóévben megfizetett díjnak az előző évit meghaladó része - az egyébként is igénybe vehető 20 százalékos adókedvezményen felül - további 10 százalékos kedvezmény igénybevételére jogosít. Itt a kedvezmény felső értékhatára százezer forintra emelkedik.

A törvényjavaslat külön fejezetet szentel az értékpapírok adásvételéből származó jövedelem adózásának. Azt is vizsgálni kell adásvételkor, hogy a felek között milyen jogviszony áll fenn. A pénzügyi hatósággal elismertetett, munkavállalói tulajdonlást célzó programok kedvezményt kapnak.

Januártól a javaslat szerint vagyontárgy értékesítésének számítana a csere is, ekkor az adó alapjának a vagyontárgy piaci értékét kell tekinteni. A 200 ezer forintnál kisebb értékű cseréből származó bevétel adómentes marad.

Új elem, hogy a felnőttképzésre fordított összeg 30 százaléka, valamint a számítógép-bérlési, -lízingelési kiadások kedvezményként elszámolhatók. Együttes összegük nem haladhatja meg az évi 60 ezer forintot.

Az EU-normákhoz igazodva az unió állampolgárai ugyanúgy jogosultak lesznek az adókedvezményekre, mint a magyar állampolgá-

rok, ha jövedelmüket Magyarországon szerezték.

Nem kell adót fizetnie a tulajdonosnak a legalább tíz évre haszonbérletbe adott föld bérbeadása után.

A beterjesztett javaslat egyelőre nem változtatna az alkalmazotti adójóváírás összegén. A havi kilencezer forintot az veheti igénybe, akinek éves jövedelme nem haladja meg az 1,35 millió forintot. Az adójóváírás lehetősége évi 1,95 millió forintnál csökken nullára.





>> Eva



A részvénytársaságok kivételével az előző két adóévben már működő, alacsony költséghányaddal dolgozó vállalkozások adója lehet a teljesen új adónem. Feltétel, hogy a bruttó éves árbevétel 15 millió forint alatt maradjon. A bruttó bevétel után megfizetendő 15 százalékos adóteher kiváltaná a központi költségvetés felé fizetendő adókat.



>> Társasági adó



Megszűnik a vállalkozási övezetekben működő cégek adókedvezménye.

Már csak az idén december 31-ig megkezdett beruházás alapján lehetne igénybe venni a 2011-ig szóló adókedvezményt a hárommil-

liárd forintnál magasabb összegű, termék-előállítást célzó beruházások után.

A szigorítást az uniós csatlakozás, a versenyfejezet lezárása érdekében kellett meghozni.

Előrébb kerül ugyanakkor a fejlesztési kedvezményről szóló koncepció hatálybalépése. Ezt január 1-jétől, egyedi kérelem alapján engedélyezné a kormány, feltételrendszere alapján pedig lényegében az előző kedvezményt váltaná ki, igaz, csak öt évig lehetne igénybe venni. A kedvezményre a feltételeknek egyébként megfelelő adózó mérlegelés nélkül jogosult.

A beruházások ösztönzését szolgáló változást hozhatnak az újonnan bevezetendő, a fejlesztési tartalék adómentes képzésére vonatkozó szabályok. Az adómentesen lekötött tartalékot az adózó kizárólag beruházásra használhatná fel, a tartalék képzését követő négy évben.

A mikro- és kisvállalkozások adókedvezményét ingatlanfelújításra, -bővítésre, valamint szoftvervásárlásra is igénybe lehet venni.

A környezetvédelmi célra képzett céltartalékot le lehet majd vonni az adóalapból, megteremtve ezzel a kétszeres költségelszámolás lehetőségét.

Adóalapot növelő tételnek kell tekinteni a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügyletet, ha a fizetett kamat meghaladja a kapott kamatot.

Az elismert tőkepiacon kötött ügylet alapján elszámolt bevétel fele levonható lenne az adóalapból, ezzel is segítve a külföldi illetőségű, tőzsdére bevezetett társaságokba befektető cégek magyarországi letelepedését.

Minden vállalkozás köteles 50 millió forintot meghaladó árbevétel esetén társasági adóelőleget fizetni december 20-ig.

Közhasznú szervezetek, közalapítványok, társadalmi szervezetek 20 százalékkal csökkenthetnék nyereségadójuk alapját.

Adásvételkor a piaci ár meghatározásának módját is dokumentálni kell.

Az EU-jogszabályoknak megfelelően az unióban bejegyzett cégek belföldinek minősülnek, ha megfelelnek az erről szóló EU-feltételeknek.



>> Jövedéki törvény



A javaslat újraszabályozza a lefoglalás, elkobzás szabályait. Környezetvédelmi szempontok miatt kerülnek be a módosításba a bioetanolra és a fűtőolajra vonatkozó új rendelkezések.

A tervezet a megyeszékhelyi vámhivataloktól a helyiekhez csoportosít át egyes adóztatási feladatokat, amelyekhez jogsértő cselekmény miatt bírságjellegű szankció, lefoglalás, illetve üzletbezárás is kapcsolódik.

Arra a fűtőolajra, amely a gázolajtól eltérően adózik, kilogrammonként 40 forint adót ír elő az uniós környezetvédelmi rendelkezések betartatása érdekében.

A gyümölcspálinka, borpárlat jövedéki adójának 10 százalékos emelését tartalmazza az egyéb alkoholtermékek adójának változatlanul hagyása mellett. Az adóemeléssel az alkoholok jelenleg még kétféle adómértéke az uniós követelményeknek megfelelően egységesül. Az adóemelést követően a kedvezményes bérfőzési szeszadó a normál adó 46 százaléka lesz. Ez az arány a csatlakozást követően legfeljebb 50 százalék lehet. Két és félszeresére emelkedik a bérfőzést végző szeszfőzdék jelenlegi 200 ezer forintos adóbefizetési értékhatára.

Jövedéki szabálysértések esetén ismét lehetővé válik az elkobzás. Januártól az adóraktáraknak is kötelező jövedéki ügyintézőt alkalmazniuk.



>> Áfatörvény



Egyértelművé tenné a törvényjavaslat, hogy a vevőt nem érheti hátrány az áfa elszámolásával kapcsolatban akkor, ha nem értesülhetett arról, hogy az eladó a megfizetendő áfát nem fizette be. A törvényjavaslat pontosítja, hogy ajándéknak minősül az ajándékba adott szolgáltatás is. A vámszabad területen működő cégeknek szűkül az áfamentesen beszerezhető termékek köre. A kompenzációs felárra jogosító termékek körébe visszakerülnek a zöldségpalánták.

A 25 százalékos kulcsba sorolódik: mákgubó, a fonásra alkalmazott növényi eredetű nyersanyag, közúti járművekhez tartozó katalizátor, a bemutatási, oktatási célra szolgáló termékek és a könyvet helyettesítő CD, gyümölcsszörpök és sűrítmények, a zeneműkiadás, a raktározás, az áruszállítás, a postai tevékenységek, a kutatás-fejlesztési tevékenység, a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások a mezőgazdasági termelésben használt szolgáltatások kivételével, továbbá a kéménytisztítás és tüzeléstechnikai szolgáltatás, a film- és videogyártás, valamint a terjesztés, a mosás, vegytisztítás és textilfestés.

Normál kulcs vonatkozik a lakóingatlanok kezelésére, az igazságügyi szakértők által végzett tevékenységre, az önálló bírósági végrehajtói, valamint az ügyvédi tevékenységre.

Kedvezményes adókulcsba kerülnek a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális szolgáltatások.

A méztermelésnél használt propolisz, az emberei fogyasztásra alkalmas olajok kedvezményezett köre bővül.

Adókötelessé válik az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás, míg a közszolgálati műsorkészítés esetében csak közvetlenül a hallgatók, nézők felé történő műsorszolgáltatásra vonatkozik a tárgyi mentesség.

Tárgyi mentes körbe kerül: a zsűriszámmal ellátott egyedi nép- és iparművészeti termékek. A tárgyi adómentes tevékenységek köre bővül, így a földterület értékesítése, bérbeadása kiegészül az erdő és halastó bérbeadásával.

Jövőre már nem vonható le az áfa a parkolási, úthasználati díj, a szállodában, fizetővendéglátásban kifizetett összegek, a szórakoztatás ellenértéke, valamint az élelmiszer-beszerzés után.



>> Módosuló illetékek



Módosul az örökösödési illeték. Az ingyenes vagyonszerzéseknél - öröklés, ajándékozás - szakít az eddigi lineáris elvonással, és a 15 millió forint forgalmi érték feletti értékrészekre magasabb kulcsokat állapít meg.

Öröklés esetén az illeték általános mértéke az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásban eltartott szülő nélküli unokája esetén 15 millió forintig 11 százalék, a 15 millió forint feletti résznél 15 százalék lesz.

Az első csoportba nem tartozó unoka, nagyszülő és testvér esetén 15 millió forintig 15 százalékra, az afölötti rész után 21 százalékra változik. Más örökösöknél a 15 millió forint alatt 21, afölött 30 százalék lesz az illeték.

Az örökléssel lakástulajdont szerzők illetéke az első csoportba tartozóknál 15 millió forintig 2,5 százalék, afölött 6 százalék, a második csoportnál 15 millió forintig 6 százalék, afölött 8 százalék, míg a harmadik csoportnál 8, illetve 12 százalék lesz.

Ajándékozásnál az első csoportba tartozó megajándékozottnak az illeték általános mértéke 11, illetve 18 százalék, a lakástulajdon-szerzésnél 5 és 8 százalék lesz. A második csoport esetében az általános mérték 15 és 21 százalék, a lakástulajdon-szerzés után 8, illetve 10 százalék. A harmadik csoportba tartozó megajándékozottaknak 15 millió forintig 21, afölött 30 százalék az illeték általános mértéke, míg lakástulajdon esetében 10 és 21 százalék.

A gépjárműszerzési illeték köbcentiméterenként 10-ről 13 forintra nő a kormány által beterjesztett javaslat alapján.

Emelkednek a tételes összegű államigazgatási eljárás illetékei. Az általános mérték 1500-ról 2000 forintra emelkedik, így a fellebbezés, ha értéke pénzben nem állapítható meg, 4000 forintos illeték fizetését követeli meg. Érték megállapíthatósága esetén az illeték 4000-től 400 ezer forintig terjedhet. Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke tízezer forintra nő.

A postaköltség a duplájára, 200 forintra nő, mivel a száz forint alatti illetékbélyegek megszűntek.

Alapvetően nem változik az okmányok kiadása után fizetendő illeték, kivéve a sürgősségi eljárást útlevélkiadásnál, amiért a jövőben a rendes eljárási illeték kétszeresét, 8, illetve 12 ezer forintot kell majd fizetni - az indoklás szerint az útlevelek 25 százalékát ilyen módon kérték.

Jelentősen megemelkednek a bírósági illetékek. A házassági bontóper illetéke például 7-ről 10 ezer forintra nő.

Ha az eljárás értékét nem lehet megállapítani, helyi bíróságon a peres eljárás illetéke az eddigi kilencezer forintról 15 ezer forintra emelkedik, minimális összege 5-ről 7 ezerre, a maximális 750 ezerről 900 ezerre nő.

A cégbírósági eljárások illetéke is emelkedik, a cégkivonat elkészítése például ötezer forintra, a cégbizonyítványé háromezer, míg a cégmásolaté hétezer forint lesz.