BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lassult a GDP-felzárkózás

Magyarország egy főre jutó, vásárlóerő-paritásos GDP-je az EU-átlag 51 százalékát tette ki 2001-ben - derül ki az Eurostat legfrissebb hivatalos adataiból. Ennek értelmében hazánk felzárkózása az uniós átlaghoz tavaly lelassult, de ötéves távlatban még így is a leggyorsabbak közé tartozik a tagjelöltek közt.

Az 51,3 százalékos mutató némi előrelépést jelent a 2000-ben regisztrált 50,5 százalék után, de a korábbi években ennél gyorsabb volt a magyar GDP felzárkózása az uniós átlaghoz. Az Eurostat 1996-ban (a gyors növekedés megindulását megelőző utolsó évben) még csak 46 százalékos magyar GDP-szintet mért az uniós átlaghoz képest, azóta folyamatos a felzárkózás. Most fordul elő először, hogy az éves növekmény 1 százalékpont alatt marad. A többi tagjelölttel összehasonlítva az 1996-2001 közti magyar felzárkózás így is a leggyorsabbak közé tartozik. Szlovákia ebben az időszakban 2 százalékponttal jutott közelebb az uniós átlaghoz, akárcsak Szlovénia.

A közép-európai jelöltek közül egyedül Lengyelország tudott hazánkhoz hasonlóan öt év alatt 5 százalékpontos felzárkózást produkálni. Ezzel szemben Csehország egy főre jutó, vásárlóerő-paritásos GDP-je 1996 és 2001 között az EU-átlaghoz képest még esett is: 65 százalékról 57-re. Hasonlóan kedvezőtlen "felzárkózási" ütemet tud csupán felmutatni Románia (-7 százalékpont), Bulgária 2001-es adata pedig megegyezik az 1996. évivel. Ezzel szemben a három balti állam gyors léptekkel közeledett az uniós átlaghoz az említett időszakban: Észtország 8 százalékponttal, Lettország 7-tel, Litvánia pedig 9-cel került közelebb a nyugati viszonyítási mércéhez.

A tavalyi esztendő egyébként a tíz első körös tagjelölt átlagában is csupán szerény felzárkózást hozott (44-ről 45 százalékra), ami elsősorban a viszonylag szerény lengyel és román adatnak tulajdonítható (ezek nagy súllyal szerepelnek a jelöltek átlagában). Két-két százalékpontnyi felzárkózást könyvelhetett el 2001 folyamán Ciprus, Lettország és Litvánia, a legkatasztrofálisabb fejlemény pedig a tárgyalásokat még el sem kezdett Törökországban ment végbe, ahol 3 százalékpontot zuhant az Eurostat által számolt mutató. A tavalyi esztendő a tagjelöltek fejlettségi sorrendjében nem hozott átrendeződést, továbbra is Ciprus áll a legközelebb az EU-átlaghoz (a közép-európai jelöltek közül pedig Szlovénia), a legnagyobb lemaradásban pedig Törökország és Románia van.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.