BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parlament előtt az adókoncepció

Jövőre csökken az osztalék után fizetendő közteher mértéke - áll a következő évre szóló adókoncepcióban, melyet tegnap nyújtott be az Országgyűlésnek a kormány. A nyugdíj- és életbiztosítási megtakarítások után emelt szintű adókedvezmény lenne alkalmazható.

A törvényjavaslat szerint 2003-ban is a jelenlegi 20, illetve 35 százalékos kulcsokkal kellene adózni az osztalékból származó jövedelem után, ám a magasabb adókulcs mellett sem kell majd megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. A következő adóévben már nem kell a jegybanki alapkamatot sem figyelni az osztalékadó kiszámításához. A törvényjavaslat szerint ugyanis az adóévi vállalkozói jövedelem meghatározásánál költségként elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékát meghaladó osztalékalap után kell a magasabb, 35 százalékos adókulcsot alkalmazni - derül ki a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-tv.) módosítását célzó passzusokból.

Csökken azoknak a jövedelmeknek a köre, melyeket a törvény osztaléknak minősít. Kikerül például a magánszemély által a jegyzett tőke emelésével megszerzett vagyoni érték.

A következő évtől nem kell adót fizetni a tőzsdei árfolyamnyereség után. A megtakarítások ösztönzését szolgálja a nyugdíj- és életbiztosítás emelt mértékű adókedvezménye, a javaslat szerint az adóévben megfizetett díjnak az előző évit meghaladó része - az egyébként is igénybe vehető 20 százalékos adókedvezményen felül - további 10 százalékos kedvezmény igénybevételére jogosít. Itt a kedvezmény felső értékhatára százezer forintra emelkedik.

Az alkalmazotti adójóváírás összege a tegnap benyújtott javaslat szerint januártól nem változik, a havi kilencezer forintot az veheti igénybe, akinek éves jövedelme nem haladja meg az 1,2 millió forintot. Az adójóváírás lehetősége évi 1,8 millió forintnál csökken nullára.

Az szja-törvényt a benyújtott javaslat új elemekkel is kiegészítené. Ilyen például, hogy a felnőttképzésre fordított összeg 30 százaléka, valamint a számítógép-bérlési, -lízingelési kiadások kedvezményként elszámolhatók. Együttes összegük nem haladhatja meg az évi 60 ezer forintot.

Új fejezettel is kiegészülne az szja-tv., ez az értékpapír formájában vagy értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett bevétel utáni fizetési kötelezettségről rendelkezik. Lényeges enyhítés, hogy a társas vállalkozás jegyzett tőkéjén felüli, saját tőke terhére szerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. Az így megszerzett értékpapír csak elidegenítéskor esik adókötelezettség alá.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.