Túlóra helyett több ezer orvos kellene
Október végéig készíti el a Magyar Orvosi Kamara a doktorok rendes és rendkívüli munkaidejéről szóló határozatát, amire egy 2001-ben megalkotott törvény kötelezi a köztestületet - tájékoztatta a Világgazdaságot Gyenes Géza főtitkár. A műhelymunkák még folynak, ám az biztos, hogy a gyógyítótevékenységet végző doktorok munkaviszonyától függetlenül egységes szabályozás lesz. A közalkalmazotti, vállalkozói, vagy más formában végzendő gyógyítótevékenység heti rendes munkaideje a túlmunkával együtt nem lehet több 48 óránál, s minden ügyelet után 8 óra pihenőidő jár. Az e fölött végzett munkára csak önként vállalkozhatnak a doktorok, amiről munkáltatójukkal minden év elején meg kell egyezni. A túlmunkának lesz felső korlátja, hiszen nemcsak az orvos, de az ellátott beteg életét is veszélyezteti a mai gyakorlat, nem ritka a havi 400 órás munkaidő.
Ennek megakadályozására az állampolgári biztos a napokban állásfoglalással fordult az egészségügyi miniszterhez, kérve, hogy a hatályos munka törvénykönyvével harmonizáló ágazati szabályozást készítsen a foglalkoztatási és az igazságügyi miniszterrel együtt. Gyenes Géza ezzel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott: hálás, hogy Lenkovics Barnabás egy olyan ügyet tárt a nyilvánosság elé, amit már évtizedek óta a jogalkotóknak meg kellett volna oldani. Az embertelen orvosi és más egészségügyi dolgozói túlmunka miatt a kamara 1996-ban kérte az Alkotmánybíróság állásfoglalását. A főtitkár felháborítónak tartja, hogy az alkotmányosságért felelős testület válaszra sem méltatta őket.
Gyenes szerint a munkajogi gondok megoldása nem függhet az ágazat átalakításától - mint azt Csehák Judit miniszter közleményben javasolta -, hiszen akár közalkalmazottként, akár vállalkozóként dolgozik az orvos, állami feladatot lát el, tehát érvényesek rá az általános munkajogi szabályok. Azok ágazati specialitásainak kidolgozásában - az állampolgári biztos által megjelölt minisztériumok mellett - a MOK is részt kíván venni.
Számítások szerint a jelenleg 15-16 ezer ügyeletben részt vevő orvos mellett (több orvosi szakmában nincs ügyelet) legalább 2900 új orvos munkába állására lenne szükség ahhoz, hogy az e hivatást űzők is betarthassák a törvényes munkaidőt és a túlmunkát. Erre sem pénz, sem új munkaerő nincs. Ezért aztán, ha tetszik, ha nem, az önként vállalt túlmunkát jól meg kell fizetni - állítja a főtitkár. A munka törvénykönyve előírásaitól legfeljebb kedvező irányba térhetnek el a munkáltatók. A jelenlegi ágazati szabályozás rafinált módon úgy fogalmaz, hogy az úgynevezett "csendes" ügyeletért 3 órát számolhatnak el, ami a kamara szerint ugyancsak törvénytelen. Ezért akik emiatt perre mentek, nyertek, s a munkaadóknak ki kellett fizetni a 8 órás ügyeleti díjat, hiszen mindenkinek joga van a tényleges munkavégzés értékével arányos díjazásra. Ám a főtitkár szerint a korábbi 40-50 jogvita helyett ma már csupán szórványperek folynak, az orvosok belefáradtak a bírósági hercehurcába, pedig legalább 14 milliárd forintot vettek ki a zsebükből. Az is igaz, nem egy munkáltató "kirúgással" fenyegette meg a pereskedni akaró orvosokat - állítja a MOK főtitkára.
Arra a felvetésre, hogy az egészségügyben is bevezetnék a három műszakot, Gyenes azt mondta: a nővérek többsége most is így dolgozik, ám ha az orvosokat is erre kényszerítenék, a betegek látnák a kárát.
