Változatlan munkanélküliség
A június-augusztusi időszakban 5,9 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon, ugyanakkora, mint május-júniusban. A ráta 0,3 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés éppen az előző időszakban következett be, hiszen előtte egy éven keresztül a mutató viszonylag stabilan 5,6 százalék körül mozgott.
Mivel háromhavi átlagokról van szó, ez a növekedés akkor igen jelentősnek számított, hiszen csupán egy új hónap adata került be a mutatóba. Éppen ezért erre a hirtelen változásra nem is nagyon volt magyarázat. A legelfogadhatóbbnak talán az tűnik, hogy sok, tanulást befejező fiatal a munkapiacra kerülve nem talált munkát. Ez azonban szezonális folyamat lenne, viszont korábban nem volt példa hasonló megugrásra nyáron.
Éppen ezért az sem elképzelhetetlen, hogy a KSH mintavételes eljárása ezúttal tévedett. Ebben az esetben viszont arra kell számítani, hogy amikor a júliusi adat kiesik a háromhavi rátából (vagyis az augusztus-októberi mutató nyilvánosságra kerülésékor), csökkenést tapasztalunk majd a munkanélküliségi rátában. A mintavételi eljárás szokásos bizonytalanságánál nagyobb tévedésre utal az is, hogy augusztusban feltehetően nem a júliusihoz hasonló magas, hanem annál jóval alacsonyabb érték kerülhetett be az átlagba, különben a munkanélküliségi ráta tovább emelkedett volna. A mutató egyébként még így is alacsonyabb, mint a 7,5 százalékos EU-átlag. A nyáron a munkavállalási korú népesség 64,3 százaléka volt jelen a munkapiacon, a foglalkoztatottak száma pedig - 3,87 millió fő - nem változott a korábbi adatokhoz képest. (MI)
