Zsarolásnak minősített felvetések
Nem tudunk hozzájárulni az alkotmány módosításához, ha a kormány elutasítja a feltételeinket. Garanciát kell kérnünk a Széchenyi-terv folytatására, a földtörvény "visszamódosítására" és a 3 százalékosnál nagyobb béremelésre - jelentette ki egy fórumon Orbán Viktor. Lapunk úgy értesült: noha a felvetésről már esett szó a Fidesz elnökségében, érdemi döntés nem született, hogy ez mikor és milyen formában kerüljön a nyilvánosság elé. Mint a párt egyik vezető politikusa fogalmazott, egyelőre "szondáztatásnak" tekintik az ügyet, és bár szeretnék az elkövetkezőkben ezzel tematizálni a közéletet, részletes stratégia nem készült.
Ezt az is mutatja, hogy az MDF-ben többeket váratlanul ért a bejelentés. Egyébiránt egyik ellenzéki párt frakciója sem foglalkozott még az uniós alkotmánymódosítás kérdésével. Mint a Világgazdaságnak Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese és Balsay István, az MDF frakcióvezetője fogalmaztak: a képviselőcsoportok álláspontjáról eleve csak akkor lehet beszélni, ha kész javaslatokról kell tárgyalni. Úgy vélték: a konszenzus megteremtése a koalíció feladata. Nem lehet azt állítani, korábban ne lett volna példa arra - akár a médiatörvény tárgyalása, akár az alkotmány-előkészítő bizottság munkája során -, hogy a mai kormánypártok ne belpolitikai vonatkozású kérdésekhez kötötték volna a kétharmados jogszabályok támogatását.
Megdöbbentő, hogy Magyarország korábbi miniszterelnöke, a parlament integrációs bizottságának volt vezetője odáig sülylyedt, hogy saját maga és pártja politikai céljainak érvényesítésére, zsarolásra próbálja felhasználni a csatlakozáshoz nélkülözhetetlen alkotmánymódosítás ügyét - jelentette ki a Világgazdaságnak Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke. A legalapvetőbb nemzeti érdekeket veszélyezteti az, aki bármilyen ürüggyel akadályozni próbálja az ország uniós csatlakozását - tette hozzá. Szent-Iványi István, a parlament integrációs bizottságának szabad demokrata elnöke lapunknak Brüsszelből nyilatkozva azt mondta: a volt kormányfő nagyfokú felelőtlenségről tesz tanúbizonyságot, ha valóban a tőle idézetteket mondta.
Nem világos, hogy Orbán Viktor milyen minőségében, valamilyen testületi döntés alapján, vagy ennek hiányában tette meg kijelentését - reagált Szili Katalin házelnök, aki szerint eddig úgy tűnt, a csatlakozás ügyében ma konszenzus van a parlamenti pártok között. Szerinte az ilyen ügyeket négypárti egyeztetéseken kell rendezni, nem pedig lakossági fórumról üzengetve. Mint a szocialista házelnök elmondta, az általa kezdeményezett uniós nagybizottság első, 19-i ülésén már foglalkozhat a kérdéssel. E testületnek - amelynek ügyrendjéről, működéséről az első ülésen döntenek - tagja mások mellett a négy frakcióvezető, és legfontosabb szerepe, hogy biztosítsa a politikai konszenzust a csatlakozással összefüggő kérdésekben.
A Világgazdaság úgy tudja: a kormány mai ülésén döntés is születhet arról a javaslatról, amely szerint az Országgyűlésnek közalapítványt kellene létrehoznia az uniós csatlakozással összefüggő ügyek kezelésére, elsősorban a belépéssel kapcsolatos tudnivalók kommunikálására. Ez a szervezet foglalkozna a tervek szerint a népszavazás előkészítésével: a kormány szándékai szerint még a csatlakozási szerződés tavaszszal esedékes aláírása előtt szükség lenne egy várhatóan egyetlen kérdést felvető, az uniós csatlakozás támogatásáról szóló népszavazásra. Erre - mint egy vezető kormányzati tisztviselő lapunknak fogalmazott - több szempontból is mielőbb szükség lenne: a csatlakozásra váró tíz állam közül presztízsszempontok miatt jó lenne "elsőnek lenni", másrészt a felmérések szerint jelenleg hetvenszázalékos a csatlakozást támogatók aránya. Éppen erre hivatkozva véli úgy több koalíciós politikus, hogy a Fidesz "ismét rossz lóra tesz": Orbán Viktor bejelentésével a kormánypártok elkötelezett uniópártiként, míg az ellenzék a csatlakozást ellenző erőként tűnhet fel. Kovács László szerint a választók ezt a magatartást ugyanúgy elutasítják majd, mint "a politika utcára vitelét, vagy az ország megosztását".
