A hitelinformációs rendszer fejlesztése

A magyar bankszektorban az 1990-es évek végétől a lakossági hitelezés jelentős mértékű fellendülése figyelhető meg, ami - más feltörekvő és tranzíciós országokhoz hasonlóan - Magyarországon is elsősorban a gazdasági fellendüléssel együtt járó pénzügyi liberalizációnak tulajdonítható.

A háztartások jelentős hitelkereslete és a nemzetközi tapasztalatok azt sugallják, hogy a lakossági finanszírozás a jövőben még intenzívebbé válik, és ez a tevékenység lehet a banki közvetítés mélyülésének fő motorja. A lakossági hitelezés gyors felfutása nagy kockázatokat hordozhat a bankrendszer számára, hiszen a bankok kevesebb tapasztalattal rendelkeznek ebben az üzletágban, a hitelbírálati rendszer kevésbé kiforrott, mint a vállalati üzletágban. A hatékony kockázatkezelés és scoring rendszer kialakítását jelentős mértékben akadályozza, hogy a magánszemélyek fizetőképességéről és -készségéről, valamint eladósodottsági szintjéről a bankok nem rendelkeznek megfelelő információval.

A lakossági hitelezés felfutásából eredő kockázatok növekedése miatt elengedhetetlenné vált a bankközi adósnyilvántartó rendszer (BAR) továbbfejlesztése. Jelenleg a BAR lakossági alrendszere felé az adatszolgáltatásra kötelezett hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak és befektetési vállalkozásoknak abban az esetben kell jelenteniük a természetes személy hiteladósaik adatait, amennyiben az ügyfelek fizetési kötelezettségeiket 90 napot meghaladóan nem teljesítették, és tartozásuk öszszege meghaladja a mindenkori minimálbér összegének háromszorosát.

Ez az úgynevezett negatív listás adatbázis csupán a késedelmesen teljesítő magánszemélyekről ad tájékoztatást a lekérdezés során. Arról azonban nem kapnak információt a pénzügyi intézmények, hogy a hozzájuk hitelkérelemmel forduló ügyfelek milyen mértékben vannak már eladósodva más hitelintézeteknél. Ahhoz, hogy az ügyfelek eladósodottságának mértékét is vizsgálni lehessen, egy pozitív listás adatbázis kiépítésére van szükség, amely nemcsak a késedelmesen teljesítő adósokról, hanem minden, hitelszerződéssel rendelkező természetes személyről információkat tud szolgáltatni.

A pozitív listás hitelnyilvántartó rendszer kialakításához egyrészt módosítani kell a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: hptv.) előírásait, másrészt meg kell teremteni a pozitív listás hitelreferencia-szolgáltatás technikai feltételeit is.

Jogi oldalról a hptv. banktitoksértés alóli kivételeket szabályozó előírásait oly módon kellene átalakítani, hogy összeghatártól függetlenül minden természetes személlyel kötött hitelszerződésről adatot lehessen szolgáltatni a lakossági adósnyilvántartó rendszer számára, és az adatbázisból az adatszolgáltatók információkat kérhessenek le.

Erre azért van szükség, mert az adatvédelmi törvény előírásai szerint csak törvény rendelheti el a természetes személyek adatainak kezelését, s csak olyan körű személyes adat kezelését rendelheti el a törvényi szabályozás, amely a meghatározott cél (jelen esetben a hitelreferencia-szolgáltatás) teljesítéséhez szükséges.

A természetes személy hiteladósok adatainak kezelésre vonatkozó előírások mellett a hptv.-ben szabályozni kell az adatok érintettjeinek jogosultságát a róluk nyilvántartott adatok hozzáférésére és lekérdezésére, valamint hibás vagy téves adatok kezelése esetén az adatok módosíttatására.

Technikai szempontból a BAR negatív listás lakossági rendszerét ki kell egészíteni a pozitív listás adatbázissal, s ehhez át kell alakítani a nyilvántartó rendszer jelenlegi adatszerkezetét, valamint az új adatbázist fel kell tölteni a magánszemélyek hitelszerződéseinek adataival. Ezenfelül a bankoknak is képessé kell tenni saját számítástechnikai rendszereiket az új adatszolgáltatás teljesítésére.

A pozitív listás hitelreferencia-szolgáltatás kialakítása során az időtényezőnek kiemelt szerepe van, hiszen a hitelezési aktivitás felfutásának jelenlegi üteme mellett feltétlenül szükséges, hogy a bankok a lehető leghamarabb megbízható adatokat kapjanak ügyfeleik eladósodottságáról.

A pozitív listássá kiegészített lakossági hitelinformációs rendszer a pénzügyi intézmények számára kedvezőbb helyzetet teremt, ugyanis az új, teljesebb körű információcsere révén javítani tudják a hitelbírálat minőségét és csökkenteni időigényét. Emellett jelentős költségmegtakarítást is elérhetnek a bankok hosszabb távon azáltal, hogy hitelezési veszteségeik csökkenhetnek, valamint a hitelbírálati folyamat adminisztrációs terhei - például a bekért dokumentumok mennyisége, az adatok valódiságának ellenőrzése - is enyhülhetnek.

A pozitív listás lakossági hitelinformációs rendszer a bankok ügyfelei számára is előnyöket hordoz, ugyanis a potenciális adósokról megszerezhető adatok biztonságának növelése és minőségi változása erősítheti a bankok közötti ügyfelekért folytatott versenyt. Ez egyrészt a szolgáltatások javulását eredményezheti, másrészt a kockázatok szofisztikáltabb értékelése és egyértelműbb megítélése a megbízható adósok számára a kockázati felár csökkentését teszi lehetővé.

Kiemelt jelentőségű a hitelinformációs rendszer továbbfejlesztése a teljes pénzügyi közvetítő rendszer szempontjából is, mert a mikroszintű kockázatok csökkentésével elősegíthető a stabilitás fenntartása.