A reform a tét Boszniában
A vegyes lakosságú országban 2000 őszén hatalomra jutott, többnemzetiségű kormány lassú, de a lakosság számára sok esetben így is fájdalmas reformokat indított el. Erőfeszítéseinek köszönhetően folyamatos a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak kifizetése, az 1998-ban bevezetett, 1:1,96 arányban az euróhoz igazított konvertibilis bosnyák márka értékállóságát pedig valutatanács biztosítja.
Bár a Nemzetközi Valutaalap is elismeri, hogy a szarajevói kormányzat megtesz minden tőle telhetőt, a balkáni ország - Moldova mögött - továbbra is Európa második legszegényebb államának számít. A munkanélküliség 40 százalékos, az átlagfizetés 200 dollár körül van, az ipari termelés pedig a háború előtti felét sem éri el. A gazdasági növekedés az utóbbi két évben hat százalék körüli szintre esett vissza a háborút követően a segélyeknek köszönhetően elért 20 százalékos eredmények után. A külföldi tőke gyéren áramlik az országba; a privatizációt a bonyolult bürokrácia, a magas adók és a sok esetben tisztázatlan tulajdoni viszonyok hátráltatják.
Sok bonyodalomért egyébként a háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződésben kijelölt politikai berendezkedés a felelős, hiszen az abban létrehozott szerb, illetve bosnyák-horvát országrész külön jogkörei megnehezítik a szarajevói központi hatalom terveinek megvalósulását. A háromfős központi elnökség, továbbá a szarajevói parlament és kormány a külügyeket, a nemzetközi kereskedelempolitikát, az európai integrációs és emberi jogi ügyeket kezeli, a többi jogkör a Bosznia területét 51:49 arányban uraló bosnyák-horvát, illetve szerb országrész kormányait és parlamentjeit illeti - emlékeztet a Reuters.
Szombaton mind a bosnyák-horvát, mind a szerb, mind pedig a központi parlament képviselőire és az összesen tíz kanton regionális gyűléseinek tagjaira szavazni fognak a választópolgá-rok, ezenkívül döntenek a központi elnökség három tagjáról és a szerb országrész elnökéről is.
