A vártnál lassúbb uniós közelítés
Jövőre némileg lassabban közelít az Európai Unió mutatóihoz a magyar gazdaság az Európai Bizottsághoz eljuttatott gazdasági stratégiában (PEP) jelzettnél - ez a konklúziója a Reuters hagyományos havi körkérdésére adott elemzői válaszoknak. A piaci szakértők egyik "4,5 százalékos terv" teljesülésében sem hisznek. 2003-ban jelentős mértékben csökken ugyan az államháztartás hiánya, de valamivel a kormány által megcélzott szint (a GDP 4,5 százaléka) felett lesz - állítják a megkérdezettek. A hiány százalékos mértékét elvileg növelheti, ha a jövő évi gazdasági növekedés alacsonyabb lesz, mint a 2003-as költségvetési tervezetben feltételezett 4-4,5 százalék. Az elemzői prognózisok átlaga októberre ennek a sávnak az aljára került. Jelenleg 4,04 százalék, 13 bázis- ponttal kevesebb, mint egy hónapja, és a legalacsonyabb érték a tavaly decemberi 4,56 százalék óta, amikor az elemzők először adtak előrejelzést 2003-ra. A pesszimizmus oka a világgazdasági konjunktúra gyengesége - mondta Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője sajtóbeszélgetésen. Jelenleg egyáltalán nincsenek arra utaló jelek, hogy mikor ér véget a pangás, hívta fel a figyelmet az elemző.
Az infláció az októberi felmérés konszenzus-előrejelzése szerint a jövő év végén 4,8-4,9 százalékos lehet. Az MNB így az elemzők szerint aligha követheti más közép-európai jegybankok kamatcsökkentéseit a jövő év első felénél korábban - vélik a szakértők. A kormányprogramhoz képest hozzávetőleg egy százalékponttal magasabb infláció és a kisebb gazdasági növekedés miatt a forintban kifejezett GDP a tervezetthez közel alakulhat majd, így a költségvetési hatás semleges lesz, véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője.
Az ír népszavazás jelentette veszély elmúltával a befektetők ismét jobban figyelnek a helyi tényezőkre, Magyarországon főként a költségvetési vitára és a bértárgyalásokra. Emellett a jövő év elejétől a piaci szereplők valószínűleg a folyó fizetési mérleg hiányára is egyre jobban figyelnek - mondja Duronelly, aki szerint ez, valamint a közvetlen működőtőke világszerte várható kisebb aktivitása a forintra is leértékelődési nyomást helyezhet, ami megakadályozhatja a jegybankot a kamatszint csökkentésében. (MI)
