Állami föld fideszes városnak

Mintegy 80 hektár állami föld adásvételéről ír ma alá szerződést a szolnoki önkormányzat és a nemzeti földalap. Ez az első jelentősebb állami földértékesítés az nfa megalakulása óta. Benedek Fülöp, a földalapot felügyelő államtitkár lapunknak megerősítette: az nfa mintegy 30 millió forintért ad el területeket, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat ipari parkot alakíthasson ki.

Az államtitkár szerint e tranzakció is bizonyítja, a Medgyessy-kabinet - ellentétben az előző kormánnyal - nem politikai alapon osztályozza az önkormányzatokat. A földalap ugyanakkor igényt tart annak a haszonnak a felére, amely az ipari parkká alakított területek későbbi eladásából folyik majd be. Ha a városvezetés a földeket nem ipari parkként hasznosítaná, alapáron vissza kellene azokat adnia az nfa-nak - hangsúlyozta Benedek.

Az egymást követő kormányoknak a helyi érdekek, nem a politikai hovatartozás szerint kell dönteniük, közölte Szalay Ferenc fideszes szolnoki polgármester. Éppen ezért normálisnak tartja az nfa döntését. Szerinte ugyanakkor mára egyértelműen kiderült, hogy a mostani kormánypártok korábban indokolatlanul bírálták az Orbán-kabinet támogatáselosztását. Az előző ciklusban például Egerben és Nyíregyházán is MSZP-s polgármester volt, mégis mindkét város jelentősen fejlődött - állapította meg.

Az nfa a földeladással most tulajdonképpen több mint 850 millió forintos állami támogatáshoz juttatja Szolnokot, mivel a pénzek felhasználásához a városnak meg kellett szereznie a területek tulajdonjogát. A település az ipari park címet 1999-ben, a költségvetési dotációt 2000-ben nyerte el. Az állami földeket eddig azért nem vehette meg, mert az nfa megalakítása a kormányváltás utánra tolódott. Most viszont összesen 1,3 milliárd forintos beruházás kezdődhet meg, amelylyel egy 120 hektáros ipari park belvíz-elvezetési és közművesítési munkáit végezhetik el. Szalay elmondta: ehhez a város 40 hektár területtel és 500 milliós saját forrással járul hozzá.

A földalap tegnap tető alá hozott egy együttműködési keretmegállapodást az FHB Rt.-vel is, amelynek révén az nfa a közeljövőben megindíthatja az államnak eddig felajánlott földek felvásárlását. A tulajdonosok még az Orbán-kormány tavalyi felhívására kínáltak fel mintegy 65 ezer hektárnyi területet az államnak. Az FHB most vállalta, hogy 10 ezer hektárnyi termőföld adásvételét bonyolítja le a következő egy évben (ideértve a vagyonértékelést is). Benedek ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az nfa már ez év végéig 10 ezer hektárnyi földet kíván megvenni 380-400 ezer forintos átlagáron (VG, 2002. szeptember 9.).

A mostani megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy a jövő év elejétől élénküljön a hazai földjelzálog-hitelezés. Az együttműködés keretében és a szükséges jogszabály-módosítások után ugyanis várhatóan már az év végén, jövő év elején megkezdődhet a földalapú jelzálog-hitelezés - mondta Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója. A lakáshitelekhez hasonló mértékű kamattámogatásra lenne szükség a földhitelezés beindulásához, vélte. Mind a minisztérium, mind az FHB 6 százalék körüli hitelköltséget (kamat és kezelési költség együtt) tartana finanszírozhatónak a mezőgazdaságban. Így a jelenlegi földárakat tekintve egy 25-30 hektáros földet 3 millió forintos hitelből 15 év futamidőre havi 26 ezer forintos törlesztőrészlettel vásárolhatnának meg a gazdák 6 százalékos kamat mellett.

Az nfa-val kötött megállapodás csökkenti az FHB számára a földhitelezés kockázatát, ugyanis a hitel fedezetéül felajánlott földet az nfa átveszi, ha az adós nem törleszti a hitelt. Így a banknak nem kell értékvesztéssel számolnia egy későbbi értékesítés során. Ilyen megállapodás nélkül az FHB-nak a földjelzálog-hitelezésnél 2-3 százalékos kockázati felárral kellene növelni a hitel kamatát. Gyuris Dániel évi néhány 10 milliárd forintos földjelzálog-hitelkihelyezéssel számol. (HL-LJ)