Brüsszelbe készülő köztisztviselők
Mintegy 3800 új alkalmazottra lesz szükség az Európai Bizottságban a bővítés miatt 2008-ig - válaszolta lapunk kérdésére Eric Mamer, a testület személyzeti kérdésekben illetékes szóvivője. Egyúttal sietett hozzátenni, hogy csupán előzetes kalkulációról van szó, mivel a bizottság még nem véglegesítette a bővítés utáni humánerőforrás-stratégiáját.
Brüsszel jelenleg úgy számol, hogy már jövőre fel kellene vennie 500 főt a bővítés előkészületei miatt. Igaz, az Európai Parlament a 2003-as költségvetés első olvasatakor elvetette ezt a kérést, Romano Prodi bizottsági elnök azonban a közelmúltban ismét kiállt annak szükségessége mellett. Ha az unió komolyan akarja a bővítést, nem foszthatja meg a bizottságot az ehhez szükséges pótlólagos munkaerőtől - szögezte le Prodi. Amennyiben sikerül érvényesítenie akaratát a 2003-as büdzsé további olvasatai során, az új tagállamok polgárai számára a meghirdetett 3800 posztból 3300 jut (hiszen bizottsági tisztviselő, leszámítva a tagjelöltek fővárosaiban működő delegációkat, csak tagállam állampolgára lehet).
Hogy ebből a 3300 posztból hány juthat a magyaroknak, ma még nyitott kérdés. Előzetes számítások mintegy 320-340 állásra számítanak (létezik egy minimálküszöb, amelyet az arányos képviselet jegyében mindenképpen el kellene érnie a magyar állampolgárok számának, ez 266 főt jelent).
Az EU-csatlakozással azonban nem csupán a bizottságnál keletkeznek magyarokkal feltöltendő új státusok, hanem a többi uniós szervnél is (bár kisebb számban). A miniszteri tanács titkársága azzal számol, hogy 674 új munkatársra lesz szüksége a bővítés miatt, 288 posztot már 2003 folyamán betöltene, a fennmaradó 386 állás jutna a tíz újonnan belépő tagállamnak - ebből hazánkra mintegy 30-40 esne. Az Európai Parlament esetében, a leendő magyar parlamenti képviselőkön felül, hozzávetőleg 10-15 magyar alkalmazottal lehet számolni (114 posztot különítenek el az újonnan belépő országok polgárai számára), s a strasbourgi székhelyű testület várhatóan korkedvezményes nyugdíjazási rendszert is életbe léptet jelenlegi alkalmazottai számára azzal a céllal, hogy minél hamarabb fel tudjon venni munkatársakat az új tagállamokból. Öszszesen további néhány tucat állást tölthetnek majd be a magyarok az Európai Bíróságon, az Európai Számvevőszéken, a régiók bizottságában és a gazdasági és szociális bizottságban.
Az uniós szerveken túlmenően további köztisztviselői kivándorlás várható Brüsszelbe a magyar misszió létszámnövekedése miatt (jelenleg mintegy húsz diplomata dolgozik ott, de egy hazánkhoz hasonló méretű tagállam általában száz körüli létszámmal működteti állandó képviseletét). És mindez csupán az intézményesített "agyelszívás": a különböző brüsszeli lobbiszervezeteknél további több száz magyar alkalmazott megjelenése várható, kezdve a regionális képviseletektől, a fogyasztóvédelmi vagy ágazati lobbitömörüléseken át a különféle kutatóintézetekig és tanácsadó cégekig.
Mivel várhatóan a legjobban képzett köztisztviselők hagyják itt az országot néhány éves brüsszeli (vagy luxembourgi, esetleg strasbourgi) tartózkodás kedvéért, a "vérveszteségre" az egész államigazgatásnak fel kell készülnie.
