Csődbe juthatnak a felszámolások
Felszámolási ügyek sora lehetetlenülhet el az Alkotmánybíróság egyik legutóbbi, a csődtörvénynek a hirdetményi kézbesítésre vonatkozó passzusát megsemmisítő határozata nyomán - hívták fel a figyelmet a szakemberek a cégbírák és gazdasági bírák pécsi országos értekezletének mai napján. Katinszky Márta Cecília, a Pest Megyei Bíróság csoportvezető bírája a Világgazdaságnak elmondta: a paragrafus kiiktatásával az ötszázat meghaladó - esetenként akár több ezer - hitelező tértivevényes értesítése nemcsak anyagilag ró súlyos terhet a bíróságokra. A tömeges kézbesítéssel járó munkateher miatt várhatóan fennakadás lesz majd a nagyszámú hitelezőre kiterjedő - többnyire országos jelentőségű - eljárásokon túl valamennyi felszámolási ügyben. Mivel pedig lassabban emelkednek jogerőre a határozatok, így az érdekeltek később jutnak követeléseikhez.
A bíróság eddig a megsemmisített paragrafus alapján hirdetményi kézbesítéssel értesítette végzéséről az érdekelteket azokban az eljárásokban, amelyekben a hitelezők száma az ötszáz főt meghaladta. Valamennyi megyei bíróság hirdetőtábláján kifüggesztették, és - a Cégközlönyben, valamint egy országos napilapban - közölték a hitelezőkkel, hogy hol tekinthetik meg a határozatot. Az Alkotmánybíróság - egyetértvén a indítványozóval, miszerint nem várható el az érintettektől, hogy a bíróságok hirdetőtábláját és a Cégközlönyt, illetve a csődtörvényben meg sem jelölt országos napilapot folyamatosan tanulmányozzák - alkotmányellenesnek találta a kifogásolt paragrafust. Rámutatott arra, hogy az nem biztosítja a jogorvoslati jog gyakorlásának feltételét, korlátozza a fellebbezéssel megtámadható döntés megismerhetőségét. A bírák ezt nem vitatván, jogszabályi megoldást várnak, mivel előre látható, hogy ha minden hitelező részére kézbesítik a végzéseket, csődbe jutnak a felszámolások.
A pécsi konferencián szó lesz egyebek közt arról is, hogy nincs egységes gyakorlat a cégbíróság által hivatalból kezdeményezett végelszámolások és felszámolási eljárások elrendelésében, illetve a felszámolók kijelölésében. Sok végelszámolásra ítélt cégnél ugyanis - mivel az ügyvezetőket nem lelik fel - végelszámolóként felszámolót jelölnek ki. Ezek az ügyek azonban rendszerint átfordulnak felszámolásba. Ilyenkor a bíróság gyakorta szemet huny, és ugyanarra a személyre, a cég mintegy végelszámolójára bízza a felszámolást is. Sokszor viszont másik felszámolót jelöl ki, vagyis az adott ügyben tulajdonképpen felszámoló jár el felszámolóval szemben. Mindkét intézkedés tarthatatlan helyzetet idéz elő. (MKK)
