Enyhén gyorsuló GDP-növekedés
Az idén a második negyedévben a GDP 0,8 százalékkal haladta meg az előző háromhavi szintet. Az első negyedévben a mutató értéke 0,7 százalék volt, vagyis kismértékű gyorsulás figyelhető meg. Ugyanez a minimális pozitív elmozdulás látható az éves változást kifejező GDP-adatban is: 2,9 százalékról 3,1 százalékra változott a növekedési ütem.
A korábbi évekhez képest visszafogott lendületből, illetve a lakossági fogyasztás és az állami beruházások gyors növekedéséből arra lehetett következtetni, hogy az export-import olló erőteljesen kinyílik a behozatal javára. A legnagyobb meglepetést azonban éppen az okozta, hogy a fenti logika ellenére a külkereskedelmi dinamika a két relációban nagyjából egyforma ütemben növekedett - mondja Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Az ellentmondást az oldja fel, hogy a belföldi felhasználás bővüléséhez a KSH adatai szerint nem a behozatal, hanem a készletek leépülése szolgált forrásul. A készletezési tevékenység csökkenése a gyenge konjunktúrára utal, a vállalati felhalmozás ugyanis ilyenkor szokott visszaesni - mondja Kovács György, a DZ Bank elemzője. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a készletváltozás dinamikájának csökkenése önmagában is forrása lehet a jövőben egy kisebb élénkülésnek.
A készletváltozás fokozatosan csökkenő mértéke már az előző negyedévekben is jelentkezett, de szakértők szerint gyanús az ütem tartósan egy irányba mozgása. Elképzelhető, hogy a magyarázat a készletekkel együtt számolt "nem specifikált felhasználásban", vagyis a hibatényező alakulásában van. A kérdésnek azért van kiemelt jelentősége, mert a GDP felhasználási oldalának részletei még inkább rávilágítanak a folyó fizetési mérleg, illetve a külkereskedelmi mérleg által mutatott külső egyensúlyi viszonyok eltérésére. Ha a KSH számai a helytállóak, akkor Magyarországon az elmúlt hónapokban nem érvényesült az ikerdeficit-jelenség, mert a kereslettöbbletet a készletezési tevékenység csökkenése révén elégítette ki a gazdaság. Ezzel ellentétben a folyó fizetési mérleg hiánya azt sugallja, hogy a bérnövekedés hatására megugró lakossági fogyasztás az importot húzta.
A termelési oldalról összerakott GDP azt mutatja, hogy az ipari teljesítmény "hozzáadott érték alapon" továbbra is alulmúlja az egy évvel ezelőtti szintet. Még kellemetlenebb, hogy az elmúlt másfél évben az ipar teljesítménye mindig alulmúlta az előző negyedéves szintet. A havi ipari adatok azonban arra utalnak, hogy a harmadik negyedév jobb lesz a korábbiaknál.
A 3,1 százalékos növekedési ütem a jelenlegi konjunkturális körülmények között és régiós összehasonlításban is kedvezőnek mondható - mondja Kovács György, aki szerint a részletes adatok összességében - az export-import alakulása miatt - kedvezőbb szerkezetűnek mutatják a bővülést, mint arra számítani lehetett. Forián Szabó Gergely a következő két negyedévben a növekedés gyorsulására, 4 százalékot megközelítő GDP-adatokra, így éves átlagban 3,6 százalékos gazdasági növekedésre számít.
