Hosszabbodó sztrádaszakaszok
Noha az önkormányzati választásokat megelőzően már nem készül el a költségvetés tervezete, és így nem derül ki, mennyit is szán a Medgyessy-kabinet 2003-ban útépítésre, az autópályaügy ismét kampánytémává vált. A büdzsé ismeretének hiányában, valamint a vonatkozó, az ütemezést és a finanszírozást illető kormányzati döntések nélkül egyelőre mindkét oldalon csak választási kontextusban kerülhet fókuszba az útépítés: az SZDSZ több fórumon hangoztatja a korábbi, a választási ígéretek között is szereplő, Medgyessy Péter által is többször említett 800 kilométernyi autópályára és gyorsforgalmi útra vonatkozó ígéretet.
A Fidesz eközben a gazdasági miniszter korábbi nyilatkozataira hivatkozva azt emeli ki, hogy a kormány ismét becsapja az embereket. Tény: egyelőre teljesnek látszik a bizonytalanság a tekintetben, mennyi pénzből, milyen ütemben mely utak építése indul meg a jövő évben és azt követően. Ennek is köszönhető, hogy kormánypárti politikusok még háttérbeszélgetéseken is ellentmondásosan fogalmaznak: van, aki szerint egyértelmű, hogy az ígért 800 kilométerbe beletartoznak a már korábban megkezdett, de csak a mostani ciklusban átadásra kerülő pályaszakaszok. Itt az M7-es önmagában több mint száz kilométert jelenthet.
Akad olyan vélemény is, amely szerint a 800 kilométer azt jelenti, hogy a ciklus végére öszszesen ennyi autópálya és gyorsforgalmi út lesz Magyarországon, azaz a már üzemben lévő szakaszokat is számba lehet venni 2006-ban. Ugyanakkor nyilvánvaló az is: a kormányprogramban kilométerek nem szerepelnek, de az igen, hogy a 4-es, a 6-os és a 8-as fő közlekedési utakat gyorsforgalmivá alakítják (a 8-as úton a munka már folyik), márpedig csak ez önmagában 600 kilométernyi építkezést jelenthet.
A GM-ben még előkészítés alatt áll a középtávú közútfejlesztési program, amelyet egyelőre a kabinet sem tárgyalt. Így jelenleg koalíciós vitáról sem lehet szó az útépítéssel összefüggésben. Erről egybehangzóan vélekedtek lapunknak szocialista és szabad demokrata politikusok. Mindkét kormánypártban úgy látják, hogy az önkormányzati választások kampányában egyik fél sem árt a másiknak azzal, ha az általa irányított területek "futtatásával" operál. Biztosra vehető: a költségvetésen belül a GM fejezetében rögzítik a 2003-as útépítések költségeit. Egyelőre azonban nem tudni, milyen arányban lesz majd szükség tényleges ráfordításokra, és mekkora összegek "szedhetők össze" hitelből, uniós támogatásból vagy akár a lehetőségként ugyancsak felmerült állami kötvénykibocsátásból. Információink szerint az újabb projektek beindítását nehezíti, hogy az előző kormány idején előkészített szakaszokra is újabb forrásokat kell találni, azok ugyanis elégtelennek bizonyultak.
Az autópályák körüli számháború nem újdonság. Az előző kormánynak is több gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési programja született. Volt 15, 12 éves, de szó volt arról is, hogy az egészet öt év alatt megoldják. 1998 őszén az akkor kormányzó Fidesz 600 kilométer autópálya és négy új híd megépítését helyezte kilátásba. Ennek kiadási hatását szakértők éves szinten öszszességében 175 milliárd forintra taksálták. Csillag István még miniszterjelöltként úgy fogalmazott, hogy a források valószínűleg évi 30-50 kilométernyi autópálya megépítését teszik lehetővé. Ebből némi kitérő után négy közbeszerzési pályázat keretében ki is írtak négy szakaszra pályázatot augusztusban. A munkák jövőre elkezdődhetnek. A gazdasági miniszter múlt héten már azt mondta: a ciklus végére a határig elkészül az M7-es, az M5-ös és az M3-as autópálya. Ez összesen mintegy 300 kilométer új szakaszt jelent, aminek tervezett költsége kilométerenként 1,2-1,8 milliárd forint. A Sztráda Express elnevezésű tervet október 6-án jelentette be Csillag István. Eszerint négy év alatt 800 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat kell megépíteni. Az összesen a 2015-ig terjedő időszakra szóló program teljes költsége megközelítőleg 1800 milliárd forint lenne.
A jövőre elkészülő szekszárdi hídon kívül - erről már tegnap beszélt a miniszter - az elkövetkező négy év alatt szeretnék megépíteni a dunaújvárosi hidat is. Reményei szerint a beruházáshoz uniós kohéziós forrásokra is számíthat a magyar állam.
