Jó magyar EU-pozíció várható

Brüsszel



Azok számára, akik készek olvasni a sorok között, hamar nyilvánvalóvá válik majd az éves országértékelések jövő szerdai közzétételekor, hogy Szlovénia és Magyarország tekinthető a legfelkészültebb tagjelöltnek a tizenkét tárgyaló aspiráns között - derült ki jól értesült brüsszeli források közléséből. (A tizenharmadik, Törökország még nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásait az unióval.)

A fontosabb konklúzióknál a megfogalmazás hasonló lesz a tíz élenjáró tagjelöltnél - például a két alapvető gazdasági kritériumnál (a versenyképességet és piacgazdasági feltételek meglétét értékelő kitételeknél) -, de az egyes részterületek kapcsán tett észrevételek, csakúgy, mint a további elvárások listája már különbségeket érzékeltetnek.

A magyar jelentés a gazdasági helyzetet értékelve összességében kedvező, de a már tavaly is kiemelt költségvetési túlköltekezés ismét bírálat tárgya lesz, különösen, hogy a "választási évben" ez még markánsabbá vált. Elmarasztalás várható a mezőgazdasági és a regionális politikai intézményi kapacitás relatív elmaradása miatt is. Brüsszeli illetékesek ennek kapcsán emlékeztetnek, hogy jóllehet a nemzeti fejlesztési terv például megszületett, de továbbra is várat magára a végrehajtáshoz szükséges országos struktúra tényleges kiépítése.

Hasonlóan akad még elmaradás az agrárszférában is, még ha a SAPARD-ügynökség akkreditálásával végül sikerült is haladást elérni. Bizottsági körökben úgy látják, hogy ezeken a területeken egyelőre nem sikerült tartani a kitűzött menetrendet, és egyfajta halmozott elmaradás tapasztalható.

A jogharmonizáció alakulását összességében kedvezőnek tartják, de hiányolni fogják a nemzeti hulladékgazdálkodási terv, valamint a gáztörvény megszületését, amelyeket Brüsszelben igazából már nyárra vártak, de amelyek a jelentés készítésekor még nem készültek el. Kifogás tárgya lesz a közbeszerzési kerettörvény hiánya is, jóllehet bizottsági körökben azt elismeréssel nyugtázták, hogy az autópálya-építést kísérő közösségi észrevételek időközben okafogyottá váltak.

Ismét feltűnnek majd bizonyos "örökzöld témák", mint az igazságszolgáltatás lassúsága, a romakérdés, a korrupció, vagy a státustörvény ügye. A gond mindegyiknél az, hogy ha van is haladás, ez brüsszeli megítélés szerint nem elegendő. A romahelyzet kapcsán például továbbra is hiányolják az amúgy elismerten jó kezdeményezések és elképzelések hatékony végrehajtását és meggyőző finanszírozását, a státustörvény esetében pedig mindenekelőtt a magyar-szlovák megegyezés tartós hiánya számít különösen kedvezőtlen pontnak. ("Mi nem akarunk döntőbírák lenni a két ország között. Amit kívánatosnak tartunk, hogy mielőbb szülessen közöttük e téren is megállapodás - jegyezte meg egy uniós forrás.)

A jelentés egyik fontos vonása lesz, hogy világos és teljes körű képet ad majd arról, hogy az egyes tárgyalási fejezetek kapcsán meddig jutott el az ország: milyen témákat sikerült lezárni, melyek maradtak nyitva, a lezártaknál milyen vállalásokat tett a magyar kormány, és hogyan fest ezek teljesítése. Azt is külön számba veszik majd, hogy 1997 óta a fontosabb területeken milyen változásokat sikerült elérni, s hogy hol vannak még elmaradások.

A tizenhárom országértékelést kiegészítő bővítési straté-giai jelentés várható tartalma egyelőre hétpecsétes titoknak számít Brüsszelben, főként, hogy számos pontjáról még mindig nincs végleges döntés a bizottságon belül. Sajtókörökben ugyanakkor figyelmet keltett, hogy Jean-Christophe Filori bővítési szóvivő a testület szerdai ülése után úgy fogalmazott: "a laekeni forgatókönyv továbbra is realisztikusnak látszik". Márpedig a 2001-es laekeni EU-csúcs a "tízes" bővítés bekövetkeztét valószínűsítette.