Kék könyv a tagjelöltek bankrendszeréről

Az Európai Központi Bank (EKB) ez év augusztusában tette közzé a "kék könyv", eredeti címén "Payment and Securities Settlement Systems in the Accession Countries" második, 2001 végével lezárt kötetét. A kiadvány azon publikációk sorába tartozik, amelyeknek alapját a "piros könyv" vetette meg, még a BIS égisze alatt Lámfalussy Sándor vezetésével a G10 országainak jegybanki szakembereiből létrehozott bizottság - Committee for Payment and Settlement Systems (CPSS) - a pénzügyi szolgáltatások integrációjával összefüggésben készült tanulmányával.

A globalizáció következtében az egyes országok közötti fizetési és elszámolási forgalom jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. Az e szolgáltatások iránt megnyilvánuló kereslet növekedése maga után vonta a nemzetközi forgalomban már nem elégségesnek mutatkozó hagyományos levelező banki szolgáltatások hatékonyabb, a határokon átnyúló megbízható és biztonságos, a pénzügyi és tőkepiacoknak is megfelelő fizetési és elszámolási rendszerek kialakítását, az egyes, a spontán fejlődés következtében, sok esetben egymástól lényegesen különböző hazai rendszerek integrációját.

Természetes volt tehát, hogy a szakemberek kölcsönösen megismerjék egymás rendszereit. Ez az igény vezetett oda, hogy először az EMI (European Monetary Institut, az EKB elődje) 1996-ban, majd már maga az EKB 1999-ben és 2002-ben egységes szempontrendszer alapján, egységes szerkezetben és azonos statisztikai módszerekkel gyűjtött adatokkal jelentesse meg külön-külön publikációkban az EU-tagállamok és a csatlakozó országok fizetési és elszámolási rendszereit bemutató köteteit.

A kék könyv tehát alapvető információkat tartalmaz nemcsak a pénz- és elszámolásforgalomért felelős központi bankok, hanem a piaci szereplők számára is, mivel forrása lehet az egyedi stratégiák kidolgozásának, konkrét fejlesztéseknek, valamint megfelelő alapot biztosít arra, hogy hazai rendszereiket a többi csatlakozóhoz és a már EU-tagországokéhoz mérten is értékelhessék.

A könyv az egyes országok tekintetében egy tömör bevezetőt követően négy fejezetben, az adott intézményi háttérről, a honos fizetési eszközökről, a bankközi fizetési rendszerekről és az értékpapír-elszámolási rendszerekről nyújt egységes rendszerbe foglalt információt.

Az intézményi háttér vonatkozásában áttekintést ad a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszereket érintő jogi, szabályozási, felvigyázási, felügyeleti háttérről, e terület szereplőiről. Külön foglalkozik a jegybank (központi pénzintézet) kiemelten fontos szerepével a felvigyázás, ellenőrzés és a rendszerüzemeltetés terén, valamint kitér a jegybank és a felügyeleti szervek kapcsolatára is.

A fizetési eszközökről szóló fejezet bemutatja az adott országban igénybe vehető fizetési módokat és eszközöket, külön csoportra bontva a készpénz és az a nélküli fizetési eszközök használatát. Tájékoztatást ad az innovatív fizetési formákról, az elektronikus pénzről, az internet és a mobilhálózatok igénybevételével nyújtott pénzforgalmi szolgáltatásokról.

A bankközi fizetési rendszerekkel foglalkozó rész ismerteti az adott országban működő rendszereket, elsősorban a valós idejű bruttó elszámolási rendszereket, az ún. RTGS-eket, de a létező egyéb rendszereket is tárgyalja. Leírásukból megismerhetők a rendszerek működési szabályai, a közvetlen, illetve közvetett résztvevői kör, a feldolgozott ügylettípusok, a kiegyenlítési eljárások, a likviditási és hitelkockázat kezelésének módszerei, az alkalmazott árpolitika, továbbá a folyamatban lévő és várható fejlesztések.

Az értékpapír-elszámolási rendszerekkel foglalkozó fejezet pedig részletesen taglalja az ügyletek elszámolásának folyamatát a kereskedéstől az elszámoláson keresztül a kiegyenlítés fázisáig. Hasonlóan a bankközi fizetési rendszerhez, itt is bemutatják a tulajdonosi, felügyeleti, irányítási hátteret, továbbá a felhasználói kört, az üzemi és működési folyamatokat, kiegyenlítési eljárásokat az alkalmazott DVP-elvvel, a választott kockázatkezelési módszereket, a követett szabványokat és a folytatott árpolitikát is.

Ezek után ha fellapozzuk a Magyarországról szóló fejezetet, már annak bevezető részében átfogó képet kaphatunk a bankrendszer, a pénz- és tőkepiac intézményrendszerének kialakulásáról, az azt megalapozó jogi, szabályozási alapoktól kezdődően a nyújtott szolgáltatások skálájáig bezárólag.

Ma már természetesnek veszszük, hogy a zsíró, valamint a viber révén megbízható és biztonságos bankközi fizetési rendszerrel, a Keler révén pedig mind a tőzsdei, mind az OTC-piaci értékpapírügyletek elszámolása, kiegyenlítése és a hozzájuk kapcsolódó letétkezelés területén a nemzetközi standardoknak messze megfelelő rendszerrel bírunk, olyannal, ami egyben a monetáris politika megvalósításához szükséges műveletek végrehajtására is alkalmas. A készpénzkímélő és -helyettesítő fizetési eszközök és szolgáltatások is kiállják, különösen a csatlakozó országok viszonylatában, az öszszehasonlítást.

Az országfejezeteket az adott jegybankok fizetési és elszámolási rendszerekkel foglalkozó szakértői készítik el. Így a magyar fejezetet az MNB, azon belül fő felelősként a pénzforgalmi, emisszió-szabályozási és szervezési főosztály, közreműködőként a statisztikai és banki főosztály, külsősként pedig a Keler Rt. jegyzi.

Végül a könyv szerkesztése és az országfejezetek elkészítése az EKB és a jegybankok szakértőinek szoros, interaktív együttműködésén nyugszik. Az első változatot, a kialakított rend szerint, nemcsak az EKB, hanem valamely tagország - esetünkben a spanyol jegybank kollégái - is megvizsgálták, és kérdéseikkel, megjegyzéseikkel segítettek a világos és szakszerű végső megszövegezésben, ami a nyelvi lektorálásra is kiterjedt. A nyelvi gondosságnak különös jelentősége van, ezért a kiadványban önálló fogalom- és szótár is szerepel.

Az egyes országfejezeteken kívül országonként 12, egyedi statisztikai adatokat tartalmazó táblát, valamint 24-féle összehasonlító táblázatot tartalmaz a könyv, utóbbiakat az egyedi táblákból azonos ismérvek alapján állították össze.

Az egységesen értelmezett statisztikai módszertan alapján öszszegyűjtött adatok könnyű és gyors összehasonlítást tesznek lehetővé mind a csatlakozó országok csoportján belül, mind a tagokkal külön-külön történő összevetésben.

Ízelítőül mellékelünk két, a bankkártyákkal és az ATM-ekkel kapcsolatos táblát - az egyik a csatlakozók csoportjánál, a másik a tagoknál eddig lezajlott változások irányáról, mértékéről és üteméről szolgál információval.