Környezetvédelem híján pazarlás
A magyar ipar évente 660-2000 milliárd forintot veszít el hulladék és szennyezés formájában, azonban ebből viszonylag egyszerű és alacsony költségű intézkedésekkel is évi 130-260 milliárd megtakarítható lenne - áll a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (Követ) tanulmányában. A külföldi tapasztalatok mellett ezt támasztotta alá a Követ szakértői által, 12 hazai cég bevonásával elvégzett vizsgálat is. Ez annak felmérését tűzte ki célul, hogy összhangba hozhatók-e a vállalatoknál végrehajtott leginkább kézenfekvő környezetvédelmi célú fejlesztések a gazdaságossági szempontokkal. A 12 cég között környezetvédelmi kisvállalkozások, állami nagyvállalat (Magyar Posta) és multinacionális cégek (Audi, Sony) egyaránt szerepeltek. A vállalatok összesen - a szennyvíziszap víztelenítésétől az energiafelhasználás csökkentéséig - 44 környezetvédelmi célú intézkedésről s ezek számszerűsített eredményéről számoltak be. A felmérésből kiderül: a cégek együttesen 798 millió forintot fordítottak a vizsgált fejlesztésekre. Ezek eredményeképpen a vállalatoknál további, mintegy 235 millió forintos éves működtetési költség keletkezett, ám a megtakarítás éves szinten elérte az 1,57 milliárd forintot. A beruházások átlagos megtérülési ideje mindössze 7,2 hónap volt. 13 intézkedés egyáltalán nem igényelt ráfordítást, mégis évi 204 millió forintos megtakarítást eredményezett az érintett cégeknél.
Mindenesetre a Követ vizsgálatában szereplő esetek egyelőre inkább kivételnek számítanak. Ezzel szemben nemzetgazdasági szinten évi 660-2000 milliárd forintnyi veszteség jelentkezik a vállalatok által alkalmazott műszaki megoldások alacsony hatásfokából: többek között a pazarló energiafelhasználásból, illetve a rengeteg melléktermék vagy selejtes minőségű végtermék keletkezéséből és ezek ártalmatlanításából. Szakemberek szerint a termeléshez felhasznált összes anyag és energia 40 százaléka válik szennyezéssé. Ez a környezet károsítása mellett jelentős - részben megelőzhető - kiadásokkal terheli meg a cégek költségvetését is; az iparvállalatok összes ráfordításuk 5-15 százalékát "eresztik ki" a hulladékkal, a szennyvízzel, illetve a kéményen keresztül. Ennek kapcsán a kiadások csupán kisebbik hányadát teszik ki a közvetlen környezeti költségek: a keletkezett hulladék kezelése, elszállítása, illetve a bírságok kifizetése. Ennél ugyanis jóval nagyobb ráfordítást igényel a melléktermékek vagy selejtes végtermékek keletkezése során felhasznált anyagok beszerzési, gyártási és tárolási költsége, valamint az eközben felhasznált energia értéke.
