Közelebb került a megegyezés

A versenytéma formálisan nem volt tárgyalási napirendi pont kedden, ám a kérdés ebben a körben is újfent terítékre került. A fejezetet ezúttal egyik - ez ügyben még elmaradó - jelölt ország sem zárta le, de valamennyien hangsúlyozták, hogy most már "közel vannak hozzá". Ezt alátámasztva a keddi tárgyalási fordulókon elnöklő dán külügyminiszter, Per Stig Müller már azt is bejelentette, hogy az október 24-i uniós csúcs előtt az EU-elnökség kész egy újabb, főtárgyalói fordulót szentelni a kérdésnek.

A versenyfejezet kapcsán a magyar helyzetet jellemezve Kovács László annyit volt csak kész elismerni, hogy a szerzett jogok jövőbeni sorsa a még érdemi nyitott kérdés. Értesülések szerint az alapvető nézeteltérés változatlanul abban áll, hogy mikortól számítsák be a nem EU-konform adókedvezmények odaítélését az erre egy adott periódusban jogot szerzett magyarországi nagyvállalatok esetében. (Az időtáv azért fontos, mert a támogatás százalékos intenzitásának kiszámításakor az egyik tétel a kinyert kedvezmények mértékéből indulna ki, aminél nem mindegy, hogy mennyi időt vesznek figyelembe.) Magyarország amúgy ennél későbbi - optimális esetben a csatlakozási - időpontot szeretne elismertetni ilyen kezdő dátumnak, amiben egyelőre nincs egyetértés.

Tagjelölt miniszterek utóbb visszatérően kommentálták a leendő költségvetéshez történő hozzájárulás mikéntjének a kérdését, mindenekelőtt az EU külügyminiszteri tanácsa hétfői ülésén elhangzottak fényében. Bizonyos törésvonalak váltak láthatóvá, amennyiben a lengyel Európa-ügyi miniszter, Danuta Hubner "a helyes irányba tett lépésként" értékelte, ha az EU a visszatérítések helyett az első éves közösségi kifizetések növelésével igyekszik az új tagországok költségvetési helyzetén enyhíteni, míg Eduard Kukan szlovák és Cyril Svoboda cseh külügyminiszter leszögezte: szívesebben vennék, ha szabadon felhasználható, egyszeri visszatérítésre számíthatnának.