Referendum utáni aknaveszélyek
A hét végi brüsszeli uniós csúcsértekezlet előkészítésére ültek össze tegnap Luxembourgban az Európai Unió külügyminiszterei, hogy - miután a múlt szombati ír igen elhárította a bővítés útjából a formai akadályt - ismét a folyamat pénzügyi kérdéseivel foglalkozzanak. Az állam- és kormányfőknek a tíz tagjelöltnek felajánlandó anyagi feltételeket kell kialakítaniuk. Anders Fogh Rasmussen, a soros elnök, Dánia kormányfője akár a teljes víkendre is kész Brüsszelben fogni a csúcs résztvevőit, hogy feladatuknak eleget tehessenek.
Az EU-bővítés intézményi előfeltételeit megteremtő nizzai szerződést az írek ugyan 63:37 arányban jóváhagyták, de a következő két hónapban is aknaveszélyes út várja "az európai újraegyesítés kivitelezőit" - jegyzi meg a Reuters. Közéjük tartozik, hogy a dán kormánynak magának is meg kell nyernie a témába vágó parlamenti szavazást; de idesorolható a megosztott Ciprus problémája, a csatlakozási tárgyalások megkezdésének kitűzését követelő török álláspont és mindenekelőtt a mezőgazdasági reform, valamint a bővítés finanszírozása ügyében manifesztálódott francia-német ellentét. Rasmussen a jelek szerint a francia álláspontot fogadja el, miszerint nem lehet szó arról a német javaslatról, hogy 2004-től további 2 százalékkal csökkentsék a jelenlegi 15 tagállam parasztjainak nyújtott közvetlen támogatásokat egészen addig, amíg ez az összeg nem találkozik az új tagok 25 százalékról induló és évente emelkedő megajánlásával. Günter Verheugen bővítési biztos ugyanakkor jogosnak tartja a német álláspont mögött meghúzódó igényt, miszerint az amúgy is nettó befizető Berlin kötelezettségeinek nem szabad emelkednie.
Brit lapok vezércikkei utólag arra hívják fel a figyelmet, hogy az íreket megdicsérő európai politikusok elfelejtik: tavaly a szigetország választói nem a bővítésre, hanem a nizzai szerződésre mondtak nemet, amely a Le Figaro szerint "alkalmazhatatlan", s a Süddeutsche Zeitung úgy vélekedik róla, hogy "a legrosszabb képet nyújtó szerződés". A The Daily Telegraph fel is teszi a kérdést: vajon elolvasták-e az európai vezetők a nizzai szöveget, amely 39 esetben törli az EU-döntésekkel kapcsolatban a nemzeti vétót? Több lap azt tartja az EU deklarált elveivel ellentétesnek, hogy "az íreket addig szavaztatták, amíg rá nem találtak a helyes válaszra".
