Szerb pénzpiaci bizonytalanság
Abban egyetértés uralkodik - írja a Reuters -, hogy a múlt vasárnapi második helyezett Miroljub Labusz, a szövetségi, Montenegrót is magában foglaló Jugoszlávia kormányának külkapcsolatokért felelős miniszterelnök-helyettese a gyors piacbarát reformok híve, míg Kostunica az óvatosabb eljárásokat részesíti előnyben, habár konkrét elképzeléseit nem osztotta meg a közvéleménnyel. Míg azonban Labusz csak a képzett fiatalok körében örvend egyöntetű népszerűségnek, addig Kostunica mintegy mentsvárként kínálkozik mindazok számára, akiknek a nemzeti megközelítés előbbre való a modernizálásnál. A második fordulóból kimaradt jelöltek valamilyen formában mind nacionalisták, s választóikat valószínűleg arra fogják fölszólítani, hogy vagy szavazzanak Kostunicára, vagy maradjanak otthon. Tekintve a múlt vasárnapi gyenge részvételre (57 százalék), az is megeshet, hogy a második forduló érvénytelen lesz, ami új helyzetet idézhet elő. Kostunica győzelme esetén ugyanakkor előre hozott parlamenti választásokra kell számítani. Mindez azt jelenti, hogy Szerbiában az üzleti bizalomnak nem éppen kedvező, hosszabb átmeneti állapotra kell berendezkedni.
A Labusz mögött álló Zoran Gyingyics szerb kormányfő és csapata ugyanakkor mindent elkövet a GDP emelése, az infláció visszaszorítása és a piaci reform érdekében. Utóbbit szolgálja az egyre élénkülő privatizáció és a választások előestéjén bejelentett adóreform is, amely az általános terhelés csökkentése mellett 5-10 éves mentességet kínál a munkahelyteremtő beruházások számára - 300 fős új adórendőrséggel biztosítva, hogy a kötelezettségeknek viszont eleget tegyenek. Szeretnék jövőre is fenntartani a GDP idei négyszázalékos bővülését, a tavalyi 40 százalékról az idén 15 százalékosra mérsékelt infláció csökkenési irányzatát is.
