Továbbra is korrupt a világ
Az amerikai, brit, német, holland, hongkongi és szingapúri cégek 40 százaléka került olyan helyzetbe az utóbbi öt évben, hogy azért nem sikerült tető alá hozni valamilyen üzletet, mert a versenytárs lefizette a döntéshozót - derül ki a londoni Control Risks Group által 250 vállalatvezető bevonásával készített jelentésből. Kedvezőtlenek a tapasztalatai a Transparency Internationalnek. A civil szervezet a nemzetközi vállalatok vesztegetési hajlandóságát vizsgálta, s a legrosszabbnak a harmadik világ országaiba exportáló orosz, kínai, tajvani, dél-koreai cégeket ítélte, de az olaszok, a franciák és az amerikaiak is meglehetősen kedvezőtlen értékelést kaptak.
A TI szerint a korrupció - főként közbeszerzések, szabályozások, engedélyezések kapcsán - az elmúlt évben több európai uniós tagállamban s a kelet-közép-európai régió országainak többségében is nő. Magyarország az idén, két pozíciót rontva, a 33. helyre csúszott vissza a szervezet nemzetközi korrupciós ranglistáján. A TI korábban a közbeszerzés szabályozása és az autópálya-építések miatt is bírálta Magyarországot.
A hazai kutatások sem festenek rózsás képet. A Gazdaságkutató Rt. egy tavalyi felmérése szerint a magyarországi cégek egyharmada sorolta a jogbiztonság gyengeségét s a korrupciót a fejlődését leginkább akadályozó tényezők közé.
A jelenség az elmúlt két-három évben több mint 20 százalékuknak okozott anyagi kárt.
A korrupció elleni fellépés kérdése már nem csak a politikai retorikában és a jogalkotásban jelenik meg. A vállalati szféra is növekvő szerepvállalásra törekszik. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, vitatott ügyekben orvoslást kérve, már számos esetben fordult levélben az államfőhöz vagy az érintett minisztériumok vezetőihez, amit több vizsgálat vagy egyéb lépés követett. Emellett történnek lépések a megelőzésre is. Mint Hegedűs A. Péter, a - 600 tagot, közte mintegy 450 céget tömörítő - AmCham új elnöke a Világgazdaságnak elmondta: céljaik között szerepel, hogy az ENSZ és a világ legnagyobb cégei által aláírt, a tisztességes üzleti viselkedésről szóló megállapodás mintájára egy átfogó etikai szabályzatot dolgoznak ki Magyarországon is. A szabályozásban részletesen meghatároznák, milyen keretek közt biztosíthatók céges ajándékok s végezhető lobbitevékenység, emellett az aláíró cégek az egyenlő esélyek elvének biztosítását is kötelezőnek tekintenék magukra nézve.
A TI magyarországi szakértői az elmúlt években - egyebek mellett - a költségvetés átláthatóságáról és parlamenti kontrolljáról, s több párt korrupcióellenes programjáról is készítettek elemzést. A jövő év elejére fejeződhet be egy nemzetközi összehasonlító regionális felmérés a helyi döntéshozatal és a pénzügyi tranzakciók átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és nyilvánosságáról. Berki Zolna, a TI magyarországi tagozatának elnöke szerint a jövőben fokozottabban törekszenek a fiatalok megnyerésére - ennek jegyében 30 hazai egyetemmel és főiskolával alakítottak már ki együttműködést. (BGy-NIG-TTE)
