Alakul a munka törvénykönyve
Egyre valószínűbb, hogy az idén már nem tárgyalja az Országgyűlés a munka törvénykönyvének (Mtk.) újabb módosítását. Egyfelől azért, mert a jogszabálynak egyszerre több pontját kívánja módosítani a munkaügyi kormányzat, így a tervezet kidolgozása időigényes, másfelől pedig mert a Ház amúgy is leterhelt. A tavaszi ülésszak alatt azonban minden bizonnyal megvitatják az egyebek közt a színlelt szerződések kiszűrésével, valamint a jogharmonizációval kapcsolatos passzusokat.
Az Mtk.-ban lefektetett védelmi szabályok - mint például a szabadság kiadása vagy az indokolt felmondás - nem vonatkoznak a színlelt vállalkozás keretében foglalkoztatott munkavállalókra - emlékeztetett Kiss Péter munkaügyi miniszter.
Hogy az ilyen esetek kiszűrhetők legyenek, az Mtk. a következő bekezdéssel egészül ki: elnevezése ellenére munkaszerződésnek kell tekinteni, azaz munkaszerződéssé kell minősíteni a felek megállapodását, ha tényleges munkavégzésre utaló jelek - mint például rendelkezésre állási kötelezettség - fedezhetők fel. Ennek vizsgálata továbbra is a munkaügyi felügyelőség dolga, mely - az Mtk. módosításából fakadóan - adott esetben könynyebben be tudja bizonyítani, hogy munkaviszonyt leplez a színlelt szerződés.
Az uniós jogharmonizáció jegyében önálló törvényjavaslat készül az Európai Üzemi Tanácsra vonatkozóan. Az idevágó uniós irányelv szerint biztosítani kell a munkavállalók tájékoztatását olyankor is, ha az élet- és munkafeltételeiket érintő döntések nem abban a tagállamban születnek, ahol dolgoznak. Az Mtk. módosításával átvesszük azt a munkáltatói jogutódlásról szóló irányelvet is, amely garantálja a munkavállalók jogainak érvényesülését abban az esetben, ha a vállalkozásokat, üzleteket vagy ezek részeit a tulajdonos másra ruházza át. A jogutódló munkáltató az átadással érintett munkavállalókat köteles lesz tovább foglalkoztatni.
A határozott ideig tartó munkavégzéssel kapcsolatos irányelv szerint a nemzeti jogban rögzíteni kell az ilyen munkaviszony meghosszabbításának eseteit, és biztosítani kell a határozott és határozatlan időre szóló jogviszonyok közötti átjárhatóságot. Emiatt szükséges az Mtk. vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése, amelynek során a határozott idejű munkaszerződés meghoszszabbításához megkívánt jogos munkáltatói érdekeket is rögzítik.
A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése érdekében az Mtk. biztosítani fogja az átjárhatóságot a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között. Az irányelv a tagállamok kötelezettségévé teszi azt, hogy a szociális partnerekkel lefolytatott konzultáció keretében számolják fel a részmunkaidős foglalkoztatás jogi, illetve közigazgatási akadályait.
A közúti, légi vagy belvízi személyszállítást vagy árufuvarozást végző vállalkozás által alkalmazott, úgynevezett "utazó munkavállalókra" vonatkozóan egy uniós irányelv kimondja: e munkavállalói körben nem kell alkalmazni a direktíva napi és heti pihenőidőre, a munkaközi szünetre és az éjszakai munkára vonatkozó rendelkezéseit. Voltaképpen ez vonatkozik a menetrendszerű városi tömegközlekedésben az utasok szállításáért felelős munkavállalókra és a vasúti szállításban dolgozókra is. A magyar munkajogi szabályok alapvetően megfelelnek ennek az irányelvnek, de ezen a területen is várható módosítás.
