Egyszerűbbek a nyilvántartások

A közkereseti és a betéti társaságok dönthetnek arról, hogy a bevételi (valamint kapcsolódó) nyilvántartások helyett esetleg a számviteli törvényben szabályozott kettős könyvvitel szerint vezetik nyilvántartásaikat. Erről a bejelentkezéssel egyidejűleg nyilatkozni kell. A választást jól meg kell gondolni, hiszen az evás időszak alatt már nem lehet többé változtatni a könyvvezetés módját. Ezeknek a társaságoknak az egyszerűsített nyilvántartáshoz egy további feltételnek is meg kell felelniük, nevezetesen vállalniuk kell az osztalék utáni adót kiváltó adót. Mértéke 20 százalék, és három évre egyenletesen elosztva kell megfizetni. Ellenkező esetben a társaságok csakis a kettős könyvvitel szabályai szerinti könyvvezetéssel térhetnek át az evába, pontosabban még az áttérést megelőzően át kell állni a kettős könyvvitelre.



A más társasági formában működő vállalkozások (korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó és a szabadalmi ügyvivő iroda) csakis kettős könyvvitel mellett evázhat. Nem szabad elfelejteni, hogy az ügyvédi, a végrehajtói, valamint a szabadalmi ügyvivői iroda a vonatkozó egyéb szabályozások szerint 2003 után is alkalmazhat egyszeres könyvvitelt, amennyiben nem eva szerint adózik. Az evatörvény ezen szervezeteknek nem teszi lehetővé, hogy felhalmozott eredménytartalékukat az osztalék utáni adót kiváltó adó megfizetésével rendezzék.



A kettős könyvvitel esetén csak néhány módosítást tartalmaz az eva. Az áfát az árbevétel részeként kell könyvelni. Az eredménykimutatásban pedig a társasági adó helyett az evatörvény szerinti adó értendő.



Elméletileg az is elképzelhető, hogy a tulajdonosok az adózott eredményt nem fizetik ki osztalékként, vagyis mérleg szerinti eredmény keletkezik. Ezt - az eredménytartalékba helyezés esetén - adózott eredménytartaléknak kell tekinteni. Mivel azonban az eredménytartalék a számviteli előírások szerint csak az év végi eredmény megállapításakor vehető igénybe osztalékként, erre csak a következő üzleti év lezárása után kerülhet sor. Így ez nem célszerű döntés.

A készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat, a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát az evaalanyoknak is a szigorú számadási kötelezettség szerint kell kezelnie, vagyis ezekről külön nyilvántartást kell vezetni. Ennek tartalmaznia kell: a nyomtatvány nevét és számjelét, a beszerzés keltét, a tömb sorszámát (tól-ig), a használatbavétel, a felhasználás, valamint a kiselejtezés időpontját.

Az egyszerűsített nyilvántartást vezető evázó külön nyilvántartást vezet minden olyan adóról és járulékról, amellyel adómegállapítási, -bevallási, -fizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A nyilvántartást adónként, járulékonként kell vezetni, és annak tartalmaznia kell az esedékesség időpontját, az adó, az adóelőleg, a járulék alapját, az annak megállapításánál figyelembe vett csökkentő tételeket jogcímek szerint. Tartalmaznia kell az adó mértékét, a csökkentő tételeket, mint például a már befizetett adóelőleg. Tartalmaznia kell a megfizetés és a bevallás időpontját.