Fizetésképtelenné válnak a bíróságok
Az év végéig várható dologi kiadásait csupán nyolc megyei bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatala képes fedezni. A többi megyei igazságszolgáltató fórum fizetésképtelen, nem tudja kiegyenlíteni a villanyszámlát, a postai és a fűtési díjat. Hiányuk meghaladja a félmilliárd forintot - tudtuk meg. Értesülésünk szerint a Fővárosi Bíróság néhány hete küszködik fizetési gondokkal. Az ország második legnagyobb bírósága, a Pest megyei, két hete nem tudja teljesíteni közkiadásait, hiánya több mint százmillió forint. A likviditási problémák megoldásáról várhatóan mai ülésén határoz az OIT. A bajok feltehetőleg az előirányzatokon belüli átcsoportosítással orvosolhatók, hasonlóan, mint tavaly ilyenkor. Igaz, akkor kevesebb bíróság számára jóval kisebb összeget, nem egészen 230 millió forintot biztosított pótlólagosan a testület. Már akkor látható volt, hogy az idén ismét szükség lesz utólagos juttatásra.
Lomnici Zoltán, az OIT elnöke egyik legutóbbi nyilatkozatában a bírósági fejezet számára a kormány által duplájára emelt - azaz a 12 milliárd forintos - költségvetési támogatást elégségesnek látja ahhoz, hogy jövőre ne következzék be fizetés- és működésképtelenség az igazságszolgáltató fórumoknál. Mint azzal a Világgazdaság többször foglalkozott: az OIT több tíz milliárdos többletigényét a költségvetési tárgyalások megkezdése után mintegy 25 milliárdra szállította le. Ez a tervezet tartalmazza elősorban az ítélőtáblák felállításához szükséges 2,6 milliárd forintot, a január elsejétől esedékes 50 százalékos bírói illetményemelés 11,4 milliárd forintos összegét, a szabálysértési törvénnyel, valamint egyéb törvénymódosításokkal megnövekedett feladatok több mint hárommilliárdos költségét, az informatikai fejlesztés és az uniós képzés egymilliárd forint alatt maradó kiadásait, továbbá az épületberuházások 5,7 milliárd forintos előirányzatát. A kormány tervezetében a 12 milliárd forintos támogatás - amelyben az eredetileg szánt hatmilliárd megduplázása a két részletben, júliusban és novemberben történő bírói illetményemelésből adódik - az épületberuházások visszafogásával járna, de egyes meglátások szerint kedvezőtlenül befolyásolhatja az informatikai, illetve a létszámfejlesztést is.
A fejezet teljes évi kiadásába tartozik a parlamenti költségvetési támogatáson túl a bíróságok saját bevétele, a különböző jogszabályok által előírt összegek, például pénzbüntetések, bírságok. Nem pluszpénzforrások, hiszen amikor a parlament jóváhagyja a fejezet költségvetését, mindig figyelembe veszi a tervezhető bevételt is, ami jövőre mintegy 4,8 milliárd forint. Enélkül - mivel napi működésüket szolgálja - a bíróságok nem tudnának létezni, ám természetesen nem a saját bevételeik gyarapítására szabják ki a pénzbüntetéseket. Az Állami Számvevőszék által is kifogásolt rendszert várhatóan az államháztartási reform oldani fogja. Az igazságszolgáltató fórumok is támogatnák, ha saját bevételeik a központi költségvetésbe folynának be, s onnan kerülnének vissza büdzséjükbe a működésükhöz szükséges összegek. Kívánatosnak látják azt is, hogy a jelenleg kizárólag az államkasszát gazdagító eljárási illetékbevételekből is részesüljenek. (MKK)
