Japán: menekülés előre
Ez évre 0,7 százalékos GDP-csökkenést, a következő két évre pedig 0,8 és 0,9 százalékos növekedést jósol Japánnak az OECD. A stagnáláson a kormány, illetve a jegybank az egy évtizede eredmény nélkül alkalmazott makrogazdasági eszközök újabb variációival próbál úrrá lenni.
A sok-sok japán pótköltségvetés sorát januárban egy újabbal bővíti a kormány, miután egy korábbi előrejelzés a következő évre is csökkenő GDP-t prognosztizált. Ezzel Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnöknek meg kellene szegnie ígéretét, hogy 30 ezer milliárd jennél nagyobb értékben nem bocsát ki államkötvényt a folyó pénzügyi évben. Az újabb fiskális élénkítés súlyos áraként az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya - a tavalyi 130 százalék körüli szintről - már jövő márciusban 140 százalék fölé kúszhat, 2003 végére pedig elérheti a 150 százalékot - figyelmeztet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet a Japánról szóló éves jelentésében.
A gazdaságban meglévő deflációs potenciál ellensúlyozására az OECD újabb monetáris könynyítési fordulót ajánl a japán központi banknak. A javasolt eszközök közül a bank máris elkezdte kiterjeszteni a kereskedelmi banki likviditást, mégpedig a "quantitative easing" néven ismert, jóváírási művelet révén. További intervenciós eszközként a szervezet a jegybank pénzpiaci műveleteinek bővítését javasolja, mégpedig államkötvények, más belföldi értékpapírok, sőt külföldi aktívák vásárlása révén. További kamatcsökkentést az OECD nem ajánlott, és a jegybank ilyen lépést nem is határozott el a mostani ülésén, mert az irányadó ráták már lényegében nullán állnak.
A romló kilátások miatt súlyos következményekkel járhat a kormány által elhatározott bankkonszolidáció. Ennek keretében a behajthatatlan követeléseknek az összes hitelhez viszonyított arányát az évtized közepéig a felére szeretnék csökkenteni.
