Középpontban az erős forint

A magyar vállalatvezetőket ma leginkább érdeklő gazdasági kérdés a forint árfolyam-alakulása - derült ki a Cégvezetők Klubjának konferenciáján, ahol közel 500 vállalat, vállalkozás irányítója vett részt. Egyértelműen kitűnt az is, hogy kevésbé értik meg az erős forintot magyarázó indokokat akkor, amikor ugyanazért a teljesítményért az exportpiacokon kevesebb forintot tudnak kitermelni.

Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke kifejtette, rajtuk csak azt kérjék számon, amiért valóban felelősek. Intézménye nem sok mindent tehet, ha tartani akarja az inflációs célt, s közben ilyen méretű túlköltekezés van a költségvetésben, a béremelés pedig akkora - 19 százalék -, amekkora még a régi szocialista időkben sem volt. A versenyképesség romlását vizsgálataik szerint 70 százalékban okozta a magas béremelés, és csupán 30 százalékban a forint erősödése.

A Pénzügyminisztérium (PM) helyettes államtitkára, Kovács Álmos ugyanezt az adatot 80-20 százalékra tette. Mindkét szakember egyetértett abban, hogy a forint érezhető gyengülésére az EU-csatlakozásig nem sok esély van. Mint a jegybankelnök hangsúlyozta, a forint iránti kereslet a továbbiakban is megmarad, s még a további felértékelődés sem lehetetlen, de az MNB ezt igyekszik elkerülni.

A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott feltételekhez - hangsúlyozta a jegybank és a PM képviselője is, sok cég ezt meg is tudja tenni, hiszen az exportadatok nem anynyira rosszak - mutattak rá. Ki kell kényszeríteni, hogy az importbeszerzésekben csökkentsék az árat a behozatallal foglalkozó cégek - hangoztatta Kovács Álmos. Ugyanakkor Surányi György, az MNB volt elnöke, a CIB Bank Rt. jelenlegi elnöke a Pénzügykutató tegnapi konferenciáján kiemelte: a forint mostani felértékelődése aláássa az exportra termelő cégek teljesítményét, visszafogja a beruházásokat. Szerinte ha nem változik a helyzet a jövőben, egy-másfél év múlva jelentős gazdaságpolitikai pályamódosításra lesz szükség.

A vállalatvezetők is úgy gondolják, nehéz egyszerre alkalmazkodni az egy év alatt az euróhoz képest 13, a dollárhoz 20 százalékot erősödő forinthoz, a 20 százalékos béremeléshez, a hatósági energiaár-emeléshez és a nemzetközi piaci dekonjunktúrához.

Járai kifejtette: nem engedheti meg a jegybank, hogy az infláció felpörögjön, szigorú monetáris politikát kell folytatniuk. A modern gazdaság legnagyobb ellensége a magas infláció, még akkor is így van ez, ha mások nem ezt mondják. Ha engednék elszaladni az inflációt, akkor annak óriási gazdasági és társadalmi ára lenne. Szerinte sokkal inkább félni kell attól, hogy a fogyasztói áremelkedés üteme stagnálni fog egy darabig a mostani 4,5 százalékos szinten. A jegybankelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a csatlakozásra váró országok közül Magyarországon a második legmagasabb az infláció. Amennyiben változik a költségvetési politika és a bérkiáramlás, úgy lazább monetáris politika mellett is teljesülhet az inflációs cél - tette hozzá Járai.

Mindenesetre kedvező jel, hogy László Csaba pénzügyminiszter újságíróknak kifejtette, a kormány elkötelezett abban, hogy jövőre visszafogja a költségvetési kiadásokat, és óvatosabb jövedelempolitikát valósítson meg. László a jegybank hétfői kamatcsökkentését az első lépésnek tartja abban, hogy a kormány és az MNB összehangolja a fiskális, a jövedelem- és a monetáris politikát.