Ma véglegesül a bővítési javaslat

Brüsszelben a hét végén is folyt a munka azon az állásponttervezeten, amit a dán EU-elnökség a bizottság illetékeseivel közösen készít a tagországok számára a csatlakozási tárgyalások még nyitott kérdéseiről. A dokumentumot hírzárlat övezi, és csak névtelenségbe burkolózó forrásokból lehetett rálátást nyerni az egyeztetések főbb irányairól. Eszerint nem kizárható, hogy a közvetlen agrártámogatásoknál a tagság első három évére eredetileg ajánlott kifizetési arányokban 2004-ben, esetleg 2005-ben is változás állhat be. Mindez azt jelenthetné, hogy 2004-ben 25 helyett 30 százalékról indulhatna a kifizetések aránya, ami jobb esetben már 2005-ben is elérheti a 35 százalékot.

A 2006-ra tervezett 35 százalékban ugyanakkor nem következne be változás.

Nem következne be tételes változás a közvetlen kifizetéseknél eredetileg javasolt átmeneti idő hosszában (ez a jelenlegi javaslatok szerint 9 év alatt vinne el - 2013-ra - a 100 százalékos részesedéshez), ám egy kiegészítő klauzula módot adhatna ennek későbbi felülvizsgálatára. E formula szerint, amennyiben az EU közös agrárpolitikájának jövőbeli reformja radikális csökkentést idézne elő általában a közvetlen kifizetéseknél, úgy a 9 éves átmenettel számoló forgatókönyv is felülvizsgálhatóvá válhatna. (Ez utóbbit az tehetné érthetővé, hogy amennyiben a mai tagokat megillető közvetlen támogatások mértéke évről évre csökkenő lesz, míg az újaké évről évre növekvő, úgy jó eséllyel a kettő már hamarabb, "valahol kétharmadnál" találkozhat.)

Részben látszik csak kielégíteni a készülő elnökségi javaslat a tagjelöltek azon óhaját, hogy a későbbi (január helyett 2004. május 1-jei) taggá válást az EU-val szembeni költségvetési mérleg javítására használják. (Emlékezetes, hogy a jelölt országok azért lobbiznak, hogy 2004-ben csupán az éves "tagdíj" kétharmadát kelljen befizetniük, míg a közös költségvetésből történő részesedésük továbbra is az egész évre szánt nagyságot tegye ki.) A hét végéig fennállt verziójában a javaslattervezet valóban számolt a befizetések arányos csökkenésével, ám ugyancsak csökkenést irányozott elő a közösségi kifizetéseknél is - más kérdés, hogy ennek aránya kisebb mértékben csökkenne, mint a költségvetéshez történő hozzájárulás.

A felzárkóztatási alapoknál a javaslat visszakozni látszik attól, hogy rögtön az első évre 16 százalékos előlegkifizetést helyezzen kilátásba. (A tagjelöltek többsége bírálta ezt, nem lévén biztos abban, hogy elegendő projektet időben fel tudnak vonultatni ennek igénybevételére.) Ehelyett a tagság első évére 7, a másodikra 9 százalékos előlegfolyósítást javasolnának.

A dán javaslat egyúttal ajánlást tenne a Magyarországot és Csehországot megillető európai parlamenti helyek számának az orvoslására is (azonos szintre hozva a jelenlegi, ugyancsak 10 milliós népességgel rendelkező tagországok leendő parlamenti megjelenésével). (FGy)

Brüsszeli tudósítónktól-->