Növekedőben a katonai kiadások

A NATO november 21-22-ei prágai csúcstalálkozója lesz az egyik fő téma George Bush, az Egyesült Államok elnöke és Medgyessy Péter miniszterelnök pénteki megbeszélésén. Ennek kapcsán várhatóan szóba kerül Magyarország eddigi szerepvállalása a szövetségben, s hogy a magyar vezetők több hónapos adósságot törlesztve Prágában fogalmazzák újra az ország felajánlásait a katonai szervezet részére. Mint azt a közelmúltban - a parlamenti ellenzék cáfolatát kiváltva - a miniszterelnök delegációjával tartó Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is többször elismerte: a NATO-n belül rendkívül kedvezőtlen Magyarország eddigi teljesítményének megítélése, mivel a szövetség részére tett korábbi felajánlások jelentős részét nem teljesítette, ráadásul a többi tagállamhoz képest nagyon alacsony a katonai ráfordítások aránya.

Ezt részben ellensúlyozhatja, hogy a 2003-as költségvetésben a Honvédelmi Minisztérium (HM) a tárcák többségénél nagyobb növekményt könyvelhet el, s jövőre az ideinél 48 milliárd forinttal többet, összesen 309 milliárd forintot fordíthat katonai kiadásokra.

A katonai szövetség számára kedvező üzenetet jelenthet, hogy az összeg az eddigieknél nagyobb mozgásteret biztosíthat a HM-nek. Miközben egyes években a hazai összterméknek csupán 1,3 százalékát fordították hadiköltségekre, s a védelmi költségvetés kevesebb mint 10 százaléka jutott korszerűsítésekre, a honvédelmi miniszter tervei szerint 20 százalékra növelik a fejlesztési kiadások arányát. A megnövelt büdzséből a tárca 2003-ban megkezdi a honvédség gépjárműparkjának megújítását. A tervek között szerepel a légvédelmi eszközök fejlesztése, a helikopterpark felújítása, s az idei források átcsoportosításával már megkezdődött a vegyi védőeszközök beszerzése.

A honvédelmi miniszter a legfontosabb fejlesztések között említette a honvédség kommunikációs eszközeinek cseréjét, azonban kérdéses, hogy a beszerzési eljárás kapcsán indí-tott bírósági per nem késlelteti-e tovább a modernizálás megkezdését.

Ezzel párhuzamosan a HM a NATO-nak tett korábbi felajánlásait is felülbírálja, és a tárcánál indított átfogó védelmi vizsgálat eddigi eredményeire támaszkodva a prágai csúcstalálkozón megjelöli, hogy a jövőben Magyarország mely területeken tesz konkrét felajánlásokat a katonai szervezet részére. Juhász Ferenc szerint a NATO mindenképpen elvárja, hogy a magyar hadseregben legyen egy olyan jól felkészített és megfelelően felszerelt egység, amely szükség esetén azonnal bevethető. A miniszter szerint elvárás a nemzetközi együttműködésben való hatékonyabb szerepvállalás is, s az erre való készséget Prágában szintén meg kell jeleníteni. A magyar felajánlásban szerepelhet egy műszaki és egy egészségügyi egység felállítása a nemzetközi akciókban való részvétel céljára, továbbá a szövetség részéről külön kérés érkezett arra, hogy erősítsük meg légi szállítókapacitásunkat, aminek érdekében Magyarország több országgal is tárgyalásokat kezdett közös megoldás kidolgozása céljából.

Ugyanakkor az újabb NATO-felajánlásainkat behatárolhatja, hogy a jövő évi növekmény ellenére Magyarország GDP-jének - a Gripenek törlesztőrészlete nélkül - továbbra is csupán 1,67 százalékát fordítja katonai célokra, ami még mindig jelentősen elmarad az európai NATO-tagállamok 2,1 százalékos átlaga mögött. A nyitott kérdések számát növeli, hogy egyelőre nem tudni, pontosan mekkora összeget igényelhet 2003-ban a Gripen repülőgépek bérletének törlesztése. A harci repülők bérleti szerződését az év végén várhatóan módosítják. Ennek kapcsán a HM vezetői több alkalommal kifejtették: 35 milliárd forint helyett jövőre 10-12 milliárdos törlesztéssel számolnak, azonban a svéd tárgyalók csak az elkövetkező hetekben juttatják el részletes ajánlatukat a magyar félnek.