Optimista gazdaságirányítók
A gazdaságpolitika irányítóinak egyetértését reprezentálta Járai Zsigmond jegybankelnök és László Csaba pénzügyminiszter tegnapi közös sajtótájékoztatója. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetője elégedett az infláció ez évi alakulásával, és úgy látja, az idei célkitűzés - a decemberi 5,5 százalékot meg nem haladó drágulási ütem - teljesülni fog. Járai bizakodó abban a tekintetben is, hogy 2003 végére legfeljebb 4,5 százalékos lesz az árindex. Ehhez azonban a költségvetés keresletszűkítése és a bérek kedvező, kormányzati tervek szerinti alakulása szükséges, elsősorban a versenyszektorban.
A jövő évi költségvetés a fenntarthatóság irányába történő lépés; ez szakít a korábbi helytelen gazdaságpolitikai gyakorlattal, amely laza fiskális és viszonylag szigorú monetáris politikai mixet jelentett. A jegybankelnök ezen kijelentését és azt a - Pénzügyminisztériummal közös - véleményt, hogy sávkiigazításhoz vezető forinterősödés nem szükséges, a piaci szakértők úgy értelmezik, hogy az MNB nem kíván további kamatemeléssel reagálni a jövő évi inflációs cél megvalósulásának komoly kockázataira. Ennél is "merészebb" Barcza György, az ING elemzője. Véleménye szerint a monetáris kondíciók változatlansága elsősorban az árfolyamra értelmezhető, márpedig az éppen most döntöget csúcsokat az erős oldalon.
Ezért Barcza valószínűnek tartja, hogy az idén még egy óvatos kamatcsökkentésre is sor kerülhet.
A kormány is azokat a problémákat látja jelen pillanatban a gazdaságban, amelyeket a Fitch hitelminősítő intézet - mondta László Csaba. Ugyanakkor a pénzügyminiszter bízik abban, hogy az erős romlást mutató egyensúlyi folyamatok miatt aggódó szervezetet a helyszíni vizsgálódás és a kormányzati tervek megismerése meggyőzi arról, nem szükséges a jelenlegi minősítéshez nyúlni. Jövőre a gazdaság élénkülni fog, a bérkiáramlás mérséklődik, a költségvetési deficit pedig jelentősen csökken - érvelt a pénzügyminiszter. (A jegybank számításai szerint a GDP növekedési üteme az idén 3,2, jövőre 4 százalék lehet.)
A gazdaságpolitika irányítói egyre nagyobb figyelmet fordítanak az európai uniós, illetve az eurózónához történő integrációból fakadó feladatokra. A csatlakozó országok érdeke, hogy a strukturális alapokból érkező források befogadásának intézményi háttere 2004-ig felépüljön - mondta László Csaba. Emellett fontos kérdés, hogy EU-tagként a Gazdasági és Monetáris Unióhoz (GMU) való csatlakozáshoz szükséges úgynevezett ERM-2 árfolyamrendszert bevezessék. Mivel a jelenlegi árfolyamrendszer kondíciói szimulálják ezt a mechanizmust, néhány gyakorlati kérdés tisztázásáról lesz szó - mondta László Csaba. Ezek elsősorban a sávközép és a sávszélesség megállapítására, valamint a bevezetés időpontjára vonatkoznak. Versenyképesség szempontjából szerencsés lenne, ha az ERM-2 nagyjából a mostani árfolyamsávot jelentené - vélte a pénzügyminiszter. Az ERM-2 kialakítása esetében a GMU-csatlakozás tervezett időpontja a mérvadó, amely kapcsán első lépésben az MNB által szorgalmazott 2007. év realitása kerülhet megvizsgálásra.
AZ ERM-2 árfolyam-mechanizmus nagyon rugalmas, így van benne mozgási lehetőség - hívta fel a figyelmet Kovács György, a Budapest Economist elemzője. Az eurózónához való csatlakozás feltételéül szabott maastrichti kritériumrendszer mindössze annyit ír elő, hogy két éven keresztül szabadon kell lebegnie a valutának, de a kondíciók megváltoztatására (például sávközépeltolásra) megvan a lehetőség.
