Összbevétel az adó alapja

Bevételnek számít minden megszerzett vagyoni érték, így az áthárított általános forgalmi adó is. Az eva adóalapja a bevétel, a törvény értelmében semmilyen költség, kiadás nem vehető figyelembe az adóalap megállapításánál. Figyelni kell arra, hogy számla vagy számlát helyettesítő okmány kibocsátását követően akkor is bevételként kell elszámolni a feltüntetett áfás összeget, ha azt 30 napon belül az adóalany nem kapja meg.



Alapesetben nem tartozik a bevételek közé a kapott kölcsön, a hitel, a vállalkozó által adott egyéb vagyoni hozzájárulás, amennyiben azokat a vállalkozó visszafizetési kötelezettséggel kapta. De bevételként kell elszámolni az elengedett, átvállalt, elévült tartozást is, azzal az időponttal, amellyel a kötelezettség vagy a tartozás megszűnik.

Ha egy vagyoni értéket nem pénzben kap meg a bevételi nyilvántartást vezető, akkor a megszerzéskor meg kell állapítani annak szokásos piaci árát, és azzal kell a bevételt növelni. Amennyiben egy engedményt nem a piacon lévők mindegyike kap meg, hanem csak az adott (vagy néhány) más személy, akkor az engedményes ár már nem piaci ár. Ebből viszont az következhet, hogy az engedmény összege (amit meg kell fizetni) eva-alapot képez. A számviteli törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezetők bevételének meghatározási módját is változtatja néhány ponton a törvény. Így bevételnek kell elszámolni minden olyan teljesítményt, amit az adóévben teljesítettek, vagy ahhoz kapcsolódik, függetlenül attól, hogy annak ellenértékét megkapta-e az adózó.



Az első evás évben speciális szabályokat is be kell tartani. Az egyéni vállalkozó az evába bevitt, meglévő készletekkel kapcsolatosan megállapított értéket az evás időszak alatt adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, de nyilvántartásba kell vennie a fennálló pénztartalékát is, melyet adóbevallásában évenként fel kell tüntetnie. (VG)