Öt karika, végtelen számú kockázat

Budapest 2012-es nyári olimpiai pályázatának egyik "aranyérmese" lenne a turizmus iparág - derül ki a Világgazdaság birtokába jutott megvalósíthatósági tanulmány vezetői összegzéséből. A tanulmányt készítő PricewaterhouseCoopers (PwC) számításai szerint a beutazó külföldi turisták számának növekvő trendje már a pályázat évétől érezhető lenne. A PwC úgy becsülte: alapesetben 2005 és 2020 között mintegy 17 millióval több turista érkezhet Magyarországra az olimpia hatásaként. Az általuk beáramlott többletbevétel eléri a 2350 milliárd forintot. Az olimpia háromhetes időtartama alatt pedig további 110 milliárd forint többletbevétel érhető el. Igaz, a sportturisták elszállásolására jelentős fejlesztéseket kell fordítani. A PwC számításai szerint ugyanis naponta átlagosan 255 ezer külföldi turistát kell elhelyezni. A jelenlegi kalkulációk szerint a tervezett 7300 3-5 csillagos szoba építési költsége 50 milliárd forint.

A több ezer milliárd forintos "ötkarika"-gurigatás azonban számos kockázati tényezőt rejteget. Szükség van többek között a mindenkori kormányzatok olimpiáért vállalt gazdaságpolitikai és költségvetési prioritásaihoz, a gyorsított ütemű fejlesztések technikai és jogi hátterének biztosításához, a 2004-es EU-csatlakozáshoz. Ráadásul ismeretes az is: elsőként pályázó országoknak nagyon kicsi az esélye az olimpiarendezés jogának csont nélküli elnyerésére. A jelenlegi információk szerint 25 város pályázik a rendezésre, köztük olyanok, mint London, Párizs, Berlin, Róma, Moszkva vagy New York. Szakértők szerint azonban a magyar pályázat esélyeit leginkább az afrikai és a dél-amerikai indulók csorbíthatják majd. Igaz, a megvalósíthatósági tanulmány kifejezetten csak a 2012-es időpontot vizsgálja, egy esetleges későbbi rendezés esetén mindenképpen előnyt jelentene a riválisokkal szemben a korábbi próbálkozás. Ezért szakértők azt állítják, ha Budapest tényleg szeretne olimpiát rendezni a közeljövőben, akkor mindenképpen érdemes már a 2012-es olimpiára benyújtani a pályázatot, még akkor is, ha a rendezés alapjai a gyorsított és kritikus súlyponti feltételek miatt 2012-re nem teljesíthetőek.

A 4 milliárd forintos pályázati költség egyébként elenyésző az olimpiaprojekt teljes költségveté-séhez képest, amely a korábbi legmerészebb, 3 ezer milliárd forintos becsléseket is meghaladja. A felvázolt három különböző budapesti (Duna menti, városmegújítási, északi) helyszín esetén ugyanis a költségvetés 4175 és 4611 milliárd forint között változik.

Fontos azonban megjegyezni, hogy az elképesztően magas öszszegben meghatározó, több mint 3000 milliárdos részt alkot az infrastruktúra-fejlesztés, amelyeknek 70 százaléka az olimpiától függetlenül is megvalósulna 2012-ig - vélik a szakértők. További 20 százalékot tesznek ki a későbbre tervezett, de előre hozott fejlesztések, míg az összes infrastrukturális fejlesztésnek mindössze a 10 százaléka merül fel az olimpia miatti közvetlen befektetésként - állítják a tanulmány szerzői.

A rendezés mellett szólhat az is, hogy a makrogazdasági elemzés szerint nemzetgazdasági szinten a 2003-2012 közötti időszakban 2002-es áron számolva összesen mintegy 56 ezer milliárd forintnyi beruházásra kerül majd sor alapesetben az olimpia megrendezésétől függetlenül is. Az olimpiai felkészüléshez szükséges projekt több mint 4000 milliárdos összege viszont csak 8 százalékát teszi ki az említett összegnek, a vizsgált időszak GDP-jének pedig csupán 2 százalékát jelenti. A nemzetgazdasági beruházásokhoz viszonyítva és az államháztartás egészét tekintve az olimpiához kapcsolható beruházások beleilleszthetőek a trendekbe - írja a tanulmány. Persze az "olimpiaügy" még így is legkevesebb 722 milliárd forintos költségvetési többletforrást igényel az infrastruktúra térfelén, és további 200 milliárdot kell az olimpia közvetlen támogatása mögött többletként biztosítani 2003 és 2012 között. A rendezés makrogazdasági vonatkozású megvalósíthatóságát és hatáselemzését egyébként a PwC szakértői csapata 2003 és 2020 közötti időhorizonton vizsgálta, 4,5-4,7 százalékos GDP-növekedéssel számolva.

A budapesti pályázat legerősebb és egyben leggyengébb láncszeme lehet az európai uniós támogatás. A PwC szerint ugyanis az EU támogatásának mértéke 750 milliárd forint is lehet. Igen ám, de az EU-csatlakozás késése vagy a finanszírozás vártnál kisebb mértéke azon nyomban az államra hárítja a megnövekedett terhet.

A pályázat három legfőbb alapfeltétele, hogy 2003-ban elkezdődjenek az olimpiai pályázatot előkészítő projektek, a NOB 2005-ös döntésére az olimpiai törvény elő legyen készítve, a fejlesztések ütemezése pedig 2005 nyarára elkészüljön. Az ütemezés által diktált kényszerpályának is óriási a kockázata, az esetleges költségnövekedéseket ugyanis kiszállási lehetőség nélkül kell elviselni. Ezzel a problémával küzd éppen a 2004-es játékok színhelye, Athén, ahol a szervezési nehézségek miatti csúszások a költségeket 75 százalékkal növelték meg.