Térségfejlesztő regionális repülőterek

A nagy nemzetközi repülőtereket már jó ideje felfedezték maguknak az ingatlanfejlesztők. Kiállítási csarnokok, szállodák, logisztikai központok és irodaházak nőttek ki London, Genf, Frankfurt, Párizs vagy Milánó légikikötői mellett. Új jelenség, hogy a már telített gyűjtő-elosztó repülőterek (hubok) mellé lassacskán felnőnek az úgynevezett másodlagos kikötők. Utóbbiak előnye, hogy távlatilag is fejlődőképesek. Közvetlen közelükben nincs elegendő hotel, szolgáltatás, logisztikai központ. Ugyanakkor a térség munkaképes lakosságának zöme jelenleg nem helyben dolgozik, hanem bejár a nagyvárosokba, miközben akár helyben is maradhatna, mert megfelelően képzett ahhoz, hogy ellássa a feladatokat az említett ágazatokban.

Ezen repülőterek felvirágoztatásának másik mozgatórugója, hogy amint a jobb megközelíthetőség miatt felértékelődik a kistérség, máris megugranak a helyi ingatlanárak. Maguk a gyártó vállalatok is azt keresik, hogy telephelyeik miként lehetnének a lehető legközelebb a repterekhez. Kivált a gyors és folyamatos (just-in-time) alkatrész-utánpótlást igénylők, mint például az autógyárak és az elektronikai cégek. Ezért támogatja például a Flextronics a nyíregyházi és az Audi a Győr melletti repülőtér fejlesztését.

Az angolok sem tétlenkednek; a Fejér megyében található börgöndi repülőtér tulajdonosa, a Wiggins-csoport az egyik legaktívabb. Ez a társaság egyebek között német, olasz és cseh légikikötőket vásárolt föl, s ott épít vegyes hasznosítású (iroda, raktár, kiskereskedelem) épületeket. Plzen közelében a BAe Systemsszel közösen 279 millió dollárért hoznak létre technológiai parkot és logisztikai bázist. Börgönd egyébként nem az egyetlen, bár kétségkívül igen vonzó célpont a külföldi befektetők számára. Ott több év alatt összesen 20 milliárd forintnyi fejlesztést tervez a Wiggins-csoport, ennek révén 1500 embert tudnának hosszú távon foglalkoztatni, de maga az építkezés is több száz embernek ad munkát. A szándéknyilatkozatot a minap írták alá, az építkezés jövő év második felében megkezdődhet.

A veszprémi katonai repülőtér gyökeresen átalakul, és az egész Balaton-felvidék regionális központja lehet. A repülőteret úgy tervezik meg, hogy bármikor átalakítható legyen interkontinentális objektummá. Hamarosan tízéves, komplex program indul, ezt a térségfejlesztési céllal alakult Airpark Rt. irányítja. Ez a program tulajdonképpen a térség három "monopoltermékét" egyetlen csomagban kezeli. Ez a három tényező a Balaton közelsége, továbbá a már működő repülőtér, illetve a Veszprémi Egyetem és annak bővülő oktatási bázisa. Az ipari, kereskedelmi és logisztikai feladatokat ellátó Airparkra kiszemelt terület 200 hektárnyi, ehhez kapcsolódik a repülőtér 400 hektáros területe. A beruházás hat fejezetből áll:

>> tudományos ipari parkot építenek (kiköltözik az egyetem, k+f központ létesül stb.)

>> önálló ipari parkot hoznak létre

>> 30 hektáron kiállítási és rendezvényközpontot emelnek

>> ipari vasút, teherbázis és átrakó központ létesül

>> korszerűsítik és bővítik a katonai repülőteret

>> átalakítják a területen lévő 300 lakást.

Ipari és kereskedelemszervezési szempontból legalább ilyen fontos a debreceni repülőtér nemzetközi színvonalúvá alakítása is, akárcsak a turizmus felfuttatása céljából a sármellékié. A hajdúsági főváros regionális szerephez juttatása a Széchenyi-terv szerint is kívánatos. A debreceni és a sármelléki objektum korszerűsítésére hét év alatt öszszesen egymilliárd forintot fordítanak. A fejlesztés teljes költségét az állami támogatások mellett az előcsatlakozási alap (ISPA) forrásaiból finanszírozzák.

E két repülőtér kiemelt beruházás. Akárcsak a többi, kevésbé előtérben lévő légikikötő esetében, arról van szó, hogy segítségükkel fellendíthetik a környező kistérség turizmusát, erősíthetik a helyi vállalkozásokat, és ezek összekapcsolhatók a különböző szintű foglalkoztatási programokkal. A régiók fejlődésének katalizátorai lehetnek ezek, egyúttal versenyelőnyt nyújthatnak más országokkal szemben, ahol a mindenkori kormányzat kevésbé figyel a regionális repülésre.