Az EKB elnöke elveti a finomhangolást
Senki sem kérdőjelezheti meg a növekedési és stabilitási paktumot - jelentette ki a Bild am Sonntagnak adott interjújában Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, kereken elutasítva azokat a sugalmazásokat, amelyek szerint enyhíteni kellene az euró bevezetésekor elhatározott alapelvek szigorúságán. Az euróövezet 12 országa közül nyolc eleget tett a célkitűzéseknek, de négy - Német-, Francia-, Olaszország és Portugália - elbukott a háromszázalékos GDP-arányos költségvetési hiány küszöbén 2002-ben. Az Európai Bizottság ezek után vetette föl, hogy "finomhangolással" kellene eleget tenni a paktum elvárásainak, igaz, a hiánylimitek megváltoztatását nem javasolta.
Duisenberg szerint jövőre, akár már az első fél évben is magára találhat az eurózóna gazdasága, megindulhat a növekedés, de ehhez a stabilitási paktum fiskális céljainak betartására is szükség van; arra, hogy a költségvetések egyensúlyba kerüljenek, vagy akár többletek alakuljanak ki. A növekedés ösztönzésében kulcsszerepe van a bizonytalanságérzet leküzdésének - vélekedett, mondván: a lélektannak különleges szerepe van az emberek biztonságérzetének kialakulásában.
A bankelnök nem lát sem Európában, sem Amerikában semmilyen speciális növekedési motort. Szerinte ezt a szerepet az öreg kontinensen a javuló fogyasztási viszonyok fogják betölteni: csökken az infláció, javul az euró vásárlóereje. Az EKB feladata az - mondta -, hogy hozzájáruljon a biztonságérzet kialakításához, többek között a stabilitásra orientált, hiteles valutapolitikával. Ebben az összefüggésben arról nyilatkozott, hogy a bank kamatpolitikája rugalmas, amit a Reuters úgy tálalt, hogy "nem zárta ki a további kamatlábcsökkentést". Duisenberg szerint az eurózóna inflációja 2003-ban és 2004-ben két százalék alatt lesz.
