Aggasztó az egyensúlyromlás
Bár nemzetközi összehasonlításban példás (éves alapon 3,5 százalékos, negyedéves alapon 0,9 százalékos) volt a GDP-bővülés tavaly a harmadik negyedben, a szerkezeti adatok arról árulkodnak, hogy a jelenlegi formában hosszú távon nem lehet fenntartani a gazdasági növekedést. A felhasználási oldalról készített becslés szerint ugyanis a belföldi felhasználás 6 százalékkal emelkedett. Így a belföldi kereslet által húzott gazdaság jelentős külső egyensúlyromlást produkált: az első három negyedévben az export-, illetve importdinamikák közötti rés 1,5 százalékpont - a behozatal javára. Különösen a háztartások fogyasztási kiadásának 9 százalék körüli emelkedése nem áll összhangban a gazdasági növekedés ütemével - mondják az elemzők.
A gazdasági realitástól elszakadó bérdinamika külső egyensúlyt rontó hatása a folyó fizetési mérlegben is jelentkezik. Novemberben ugyanis 477 millió eurós hiány keletkezett, az év eleje óta halmozódó deficit pedig immár 3,1 milliárd euró. A turizmus és a külkereskedelem romlása fele-fele arányban felelős a magas hiányért, pozitívum viszont, hogy az adatok magas exportdinamikáról tanúskodnak. Az áruimport meglódulása mögött a fogyasztás lendülete áll, hiszen az ipari beruházások egyértelműen visszaestek. Több elemző az ikerdeficit kialakulásának veszélyére hívja fel a figyelmet. A rossz irányú trendet a költségvetés megfelelő szigorával lehetne megtörni, ám az új büdzsé számai nem mutatnak ilyen irányú elkötelezettséget.
Az ikerdeficit feletti aggodalmat alátámasztják a költségvetési adatok is. A GDP 9,4 százalékáig nőtt az államháztartás hiánya tavaly - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) gyorsjelentéséből, mely nem tartalmazza még az önkormányzati alrendszer eredményét. Az eredeti deficitcélok háromszoros túlteljesülése mögött az áll, hogy a bevételi sorok "csak" 9,5 százalékkal teljesültek túl, ám a kiadások 24,3 százalékkal lettek magasabbak a legelső terveknél. (MI)
