Küszöbön a szakképzés reformja

Elsősorban a szakképzett munkaerő hiányával magyarázható, hogy nemzetgazdasági szinten 30-35 ezerre tehető a tartósan betöltetlen álláshelyek száma. A munkaügyi tárca adatai szerint a cégek 14 százaléka bizonyos munkakörökbe több mint egy éve nem talál megfelelő munkaerőt, leginkább szakképzett fizikai dolgozót. Pedig nagy az igény például eladókra, bolti pénztárosokra, ápolókra. Ugyanakkor zöldségtermelők, bérelszámolók vagy vájárok képzése már nemigen szükséges, miután ezeknek a szakmáknak a pozíciója egyre romlik.

Ahhoz, hogy a gazdaság igényei és a szakemberképzés összhangba kerüljön, elengedhetetlen, hogy az országos képzési jegyzékben (OKJ) szereplő mintegy 800 szakma egy részét töröljék, másik részét pedig összevonják.

Erre azért van szükség, mert a túlzott specializáció gátolja a hazai munkaerőpiacon történő elhelyezkedést, s az EU-gazdasághoz is igazodni kell. Arra, hogy mely szakmákat kell törölni, illetve öszszevonni, e hónap végén a magyar gazdaság - kamarák, munkaadói szervezetek, nagyvállalatok - képviselőiből összeálló testület tesz javaslatot. Iránytűként azok a kutatások szolgálnak, amelyek számba veszik a romló, illetve javuló pozíciójú szakmákat. A szolgáltatási szektorban például éppen hogy növelni kell a szakképesítések számát. Az uniós országokban egyébként 200-400 közötti a képzési jegyzékben szereplő szakmák száma - mondta összehasonlításképpen Fedor Mihály. Az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője hozzátette: a kormányzati ciklus végére itthon radikálisan csökkenni fog a jegyzékben szereplő szakmák száma. Így vélhetően a magyar szakembereknek az uniós munkaerőpiacon is nagyobb esélyük nyílik az elhelyezkedésre. A 2001/2002-es tanévben 133 ezer fiatal vett részt szakiskolai képzésben, míg középiskolai tanulmányokat 516 ezren folytattak a KSH adatai szerint.

Hosszú ideje hangsúlyozzák munkaadói szervezetek a szakképzési rendszer megújításának szükségességét. Mostanra került napirendre a szakképzési törvény módosítása, melyet a tervek szerint tavasszal tárgyalna az Országgyűlés. A szakképzési reformmal a gazdálkodók reményei szerint nagyobb teret nyerne a gyakorlatorientált képzés, s a vállalkozások érdekeltté válnának a tanulók alkalmazásában.

A szakiskoláknak jelenleg az az érdekük, hogy minél hoszszabb ideig "benn tartsák" a tanulókat. Ám a hiányosan felszerelt, elavult technológiát alkalmazó iskolai tanműhelyekben nem tudják jól elsajátítani a szakmát - vélekedett Bihall Tamás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Szakképzési Kollégiumának elnöke ezért azt szorgalmazza, hogy a szakmunkástanulók gyakorlati képzése a gazdálkodóknál, "életszerű" körülmények közt folyjon. Az érdekeltség megteremtéséhez véleménye szerint olyan szabályozás szükséges, mely egyebek közt lehetővé teszi azt, hogy a tanuló által felhasznált anyagmennyiséget, vagy okozott kárt a gazdálkodó leírhassa adójából. Fontos lenne, hogy a tanulóknak havonta kifizetett juttatás köztehermentes legyen, s a mostani, havi hatezer forintos tanulói juttatás helyett a minimálbér 20-30 százalékát kaphassák kézhez. Mindehhez a gazdálkodók és a szakmunkástanulók közt létrejött tanulószerződések jelentik a keretet. A minőségi szakemberképzést garantálná, ha a kamarák jogosultak lennének az iskolai tanműhelyek ellenőrzésében részt venni - tette hozzá.

"Megrendelői helyzetbe" kell juttatni a munkaadókat - fogalmazott Kiss Péter. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének tájékoztatása szerint a kormány által elfogadott csomag 3-4 milliárd forintot szán a gyakorlati képzés korszerűsítésére, és további 12-13 milliárdot az iskolai szakképzés fejlesztésére.