Pályázható szakképzési pénzek
Évente mintegy 3-4 milliárd forintot szán a kormány a szakképzés gyakorlati fejlesztésére; az öszszeg - a tervek szerint - tavasztól pályázati úton hozzáférhetővé válik a szakképzésben részt vevő piaci és iskolai szereplők számára - jelentette be Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. A munkaügyi kormányzat célja, hogy a szakmákhoz kapcsolódó gyakorlati képzés súlypontja a versenyszférába kerüljön, s a szakmai kamarák szakértőinek bevonásával a gazdaság valós igényeihez igazodjon a szakember-utánpótlás. Az iskolai képzés ugyanis nem követte le a gazdaság szerkezetének változását. Szakiskola-fejlesztési programra - tantárgyak korszerűsítésére, oktatók továbbképzésére - a kormány három év alatt 12-13 milliárdot szán.
A gazdasági kamarák jogosultak lesznek az iskolák tanműhelyeinek ellenőrzésére, a gyakorlati szintvizsgák követelményeinek a kidolgozására. Mindez azt szolgálja, hogy a tanulók szakmai előmenetele reális értékelést kapjon.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javasolta olyan, üzemek feletti tanműhelyek (technológiai központok) kialakítását is, melyek lehetővé teszik a gazdaság által elvárt ismeretek megszerzését. A kamarák szakképzési feladatainak bővüléséről három héttel ezelőtti ülésén döntött a kormány. A kamarákra a szakképzés reformja során közfeladatok is hárulnak, ezért a korábbi 260 millió forint helyett a kormány 1,2 milliárdot szán erre - közölte Benedek András helyettes államtitkár.
Német- és Franciaországban, Ausztriában a szakképzés ügye döntően kamarai feladat, ezért örvendetes, hogy a kormány a kamarák bevonásával újragondolja a szakképzés koncepcióját - hangsúlyozta Parragh László, az MKIK elnöke. Bihall Tamás, az oktatási és szakképzési kollégium elnöke pedig azt közölte, hogy az MKIK már szeptembertől gondozásba venne 30 gyakorlatorientált szakmát, közte asztalos, fogtechnikus, kárpitos, kőműves, szakács, s ezekre kidolgoznák a szintvizsga-követelményeket. (TTE)
