Tartanak a nagybefektetők távolmaradásától
Március 31-ig adhatnak még határozott idejű adókedvezményeket az önkormányzatok a helyi vállalkozásoknak, a határozatlan időre szólókat és mentességeket viszont már kötelesek voltak hatályon kívül helyezni. A rosszabb gazdasági helyzetben lévő települések attól tartanak, hogy nem tudnak majd vonzó lehetőséget nyújtani a magyarországi letelepedésre készülő, vagy már itt lévő nagybefektetőknek. A gazdagabb önkormányzatok ugyanis a helyi adók mértékének csökkentésével vagy indirekt kedvezményekkel - jó infrastruktúrával, ipari parkokkal - könnyebben letelepedésre csábíthatják a cégeket.
Zalaegerszeg pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy az iparűzési adó 2 százalékos mértékét leszállítsa - fejtette ki lapunknak a polgármester. Gyimesi Endre úgy látja: a kormány az idei közalkalmazotti bérfejlesztés költségeinek jelentős részét az önkormányzatokra terhelte. A város más feladatok elvégzését sem tudná megoldani saját forrásai bevonása nélkül. Zalaegerszeg az egyetlen nagyváros az országban, ahol a helyi adók közül eddig csak az iparűzésit vetették ki. A jelenlegi szorító pénzügyi helyzetben azonban az önkormányzatnak új helyi adók bevezetésén is el kell gondolkodnia. A településen eddig normatív módon kaphattak a cégek adókedvezményt. Mértéke a beruházás nagyságától és a foglalkoztatottak létszámától függött, így hatékonyan szolgálta a város érdekeit. A polgármester elmondta: a törvény értelmében a határozatlan idejű kedvezményeket megszüntették, a legnagyobb helyi vállalkozásokkal viszont tárgyalnak, mielőtt a 2007-ig életben tartható engedményekről döntenének.
A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a módosítás éppen a rosszabb gazdasági helyzetben levő önkormányzatoknak segít. Azok a települések, amelyek eddig nem rúghattak labdába a befektetők "elcsábításában", mert feszített költségvetésük nem tette lehetővé nagy kedvezmények nyújtását, most ismét eséllyel vehetik föl a versenyt azokkal, amelyek már eddig is tetemes iparűzési adóbevétellel bírtak - nyilatkozta lapunknak Máté Dániel. A Pénzügyminisztérium szóvivője kifejtette: a szegényebbek nem engedhették meg maguknak, hogy jelentős adóengedményeket adjanak. A befektetők letelepítésének jelentős költsége van - az önkormányzatok területeket jelölnek ki és látnak el infrastruktúrával -, az pedig a kisebb helyhatóságoknál határt szabott a nyújtható kedvezményekben. A módosítás megszünteti az önkormányzatok korábbi egészségtelen versengését, nem véletlen, hogy a változást üdvözölte a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is - állította a szóvivő.
Budaörsön 1,7 százalék az iparűzési adó mértéke, ami az idén sem emelkedik - tudtuk meg Wittinghoff Tamás polgármestertől. A város helyzete különleges: tavaly az 5,2 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodó önkormányzat 4,2 milliárdos helyiadó-bevételt tervezett. Ezen belül iparűzési adóból 3,6 milliárdra számítottak, ám végül 4,1 milliárd folyt be. A polgármester szerint a városba - kedvező földrajzi helyzetén túl - a fővárosénál és a környező településeknél alacsonyabb adómérték vonzza a cégeket. A nagyvállalkozások nem kapnak kedvezményeket, a kisebbeknek viszont adómentességet biztosítanak. Ennek határa tavaly 15 millió forint nettó árbevétel volt. Ezt az idén 30 millióra emelték, ami esélyt ad a kis- és középvállalkozásoknak, hogy 2007-ig megerősödjenek, s az uniós csatlakozás után is talpon maradjanak - mutatott rá a polgármester. A nagybefektetőket alapvetően a piaci körülmények befolyásolják. Az IBM például úgy ment el Székesfehérvárról, hogy még élhetett volna a helyiadó-kedvezménnyel - tájékoztatta lapunkat Nagy László. Az önkormányzat közgazdasági igazgatója kifejtette: abban valóban bízik a város, hogy kedvező adottságai vonzerőt jelentenek a magyarországi letelepedésre készülő nagyvállalkozások számára. A helyi kedvezmények elsősorban a beruházásokhoz kapcsolódtak. A 2 százalékos iparűzésiadó-kulcsot alkalmazó önkormányzat úgy alakítja adórendeletét, hogy a vállalkozások 2007-ig élhessenek a törvény biztosította lehetőségekkel. Nagy László elmondta: Székesfehérvár tudatosan készül arra, hogy a város gazdaságszervezői szerepe a jövőben fokozottan előtérbe kerül, s az eddiginél jóval hangsúlyosabban kell foglalkozni a helyi ipartelepítő lehetőségek feltárásával és kiaknázásával.
A fővárosban nyilvántartott 223 ezer adóalanyból tavaly kilencezren éltek a lehetőséggel, és 356 millió forint adókedvezményt vettek igénybe. Eközben 115 milliárd forint iparűzési adó folyt be - mondta lapunknak Deli Lajos, az adóügyosztály vezetője. Az önkormányzat már tavaly módosította adórendeletét: a törvény értelmében a határozatlan idejű kedvezményeket megszüntették, míg a határozott idejű beruházási engedmények 2007-ig élnek. Budapest központi szerepet tölt be az országban, így az iparűzési adó 2 százalékos mértéke ellenére nem kell attól tartani, hogy a vállalkozások elmennek. Ez egy kisebb településen valóban gond lehet, de a fővárosban az adóalanyok száma minden évben nő néhány ezerrel - mutatott rá az ügyosztályvezető. (KÁ)
