Az EKB kormányzótanácsa a nizzai szerződésben kapott felhatalmazás alapján készítette el a szavazási eljárás jövőbeli módosításáról szóló javaslatát, amelyet formálisan mint EKB-ajánlást 2002 decemberében fogadott el a kormányzótanács. Az ajánlás ez év tavaszán kerül majd az Európai Tanács elé, ahol - az Európai Bizottság és az Európai Parlament véleményének figyelembevételével - egyhangú szavazás dönt majd róla. A jóváhagyott változások ratifikálására az egyes tagálla-mok alkotmányos rendjének megfelelően ezután kerülhet sor.

Fontos momentum, hogy azokban a kérdésekben, ahol valamennyi kormányzó EKB-részvényesi minőségben szavaz, továbbra is az eddig alkalmazott szavazási eljárás lesz érvényben, mely a súlyozott szavazati arányokon alapul. A javaslat lényegi elvei az alábbiakban foglalhatóak össze:

- Az egy tag, egy szavazat elv továbbra is érvényesül, és a tagok személyes minőségükben (és nem országaik képviselőiként) vesznek részt az üléseken.

- Biztosítják a reprezentativitás elvét, azaz a mindenkori szavazati joggal bíró kormányzóknak olyan tagállamokból kell kikerülniük, melyek gazdaságainak mérete összességében véve reprezentatív az euróövezet egésze vonatkozásában. Ebből következően az egyes kormányzók eltérő gyakorisággal jutnak majd szavazati joghoz, az egyes gazdaságok eltérő súlyának függvényében. Ennek meghatározására egy olyan mutatót alkalmaznak, melynek kiszámításakor elsősorban az adott tagállam GDP-jének nagyságát veszik figyelembe, másodsorban pedig a területén található monetáris pénzügyi intézmények aggregált mérlegének öszszesített aktíváit. E két tényező relatív súlya az index meghatározásakor: öthatod rész jut a GDP-re és egyhatod rész az aggregált mérleg aktívájára.

- A rotációs rendszert oly módon alakítják ki, hogy a csoportok mérete és a kormányzók szavazati joga gyakorlásának gyakorisága az euróövezet 27 tagúvá történő bővüléséig módosítható lesz.

- A szavazati jog gyakorlásával rendelkező kormányzók száma nem haladhatja meg a 15-öt. Az igazgatóság hat tagja továbbra is állandó szavazati joggal bír. Az új szavazási rendszert ebből következően akkor alkalmazzák először, amikor a nemzeti központi bankok kormányzóinak létszáma meghaladja a 15-öt. Mindaddig, amíg a kormányzók száma nem éri el a 22 főt, két csoport lesz, ezt követően pedig három. Az éppen szavazati joggal nem rendelkező kormányzók is teljes joggal vesznek rész a kormányzótanács ülésein kibontakozó vitában. A "kétcsoportos" rendszer az alábbi szabályok szerint működik:

- Az első csoportba öt olyan euróövezetbeli ország kormányzója tartozik, melyek a fent ismertetett elvek szerint kialakított rangsorban az első öt helyet foglalják el. Ezen kormányzók négy szavazaton osztoznak. A második csoportba az összes többi kormányzó tartozik. Ők 11 szavazaton osztoznak.

- A két csoport közötti szavazati jog arány változhat az euróövezet bővülésének függvényében annak érdekében, hogy az első csoport által gyakorolt szavazati jog gyakorisága ne legyen alacsonyabb a második csoporténál. Az ilyen irányú döntéshozatalhoz a kormányzótanács tagjainak kétharmados többsége szükséges. A szavazati jog rotációjára az egyes csoportokon belül alkalmazandó pontos szabályok elfogadásához szintén kétharmados többség szükséges.

- A "kétcsoportos" rendszer esetében kivételes megállapodások alkalmazására lesz szükség mindaddig, amíg a kormányzók száma nem haladja meg a 18-at. Erre annak érdekében van szükség, hogy elkerülhető legyen olyan helyzet kialakulása, melyben az első csoportba tartozók ritkábban jutnának a szavazati jog gyakorlásának lehetőségéhez, mint a második csoport tagjai. Elképzelhető, hogy az ilyen kivételes megállapodások hatással lesznek a 15 szavazati jog két csoport közötti megosztására is. Annak elkerülése érdekében, hogy a kormányzók bármely csoport esetében 100 százalékos szavazati gyakorisággal rendelkezzenek, a kormányzótanács úgy is dönthet, hogy elhalasztja a rotációs rendszer bevezetését mindaddig, amíg a kormányzók száma nem éri el a 18-at. Az egyes csoportokon belül a kormányzók egyforma időtartamig gyakorolhatják szavazati jogukat. A megállapodások részletes szabályait, valamint a rotációs rendszer bevezetésének esetleges elhalasztásáról szóló döntést a kormányzótanács kétharmados többséggel hozza meg, a szavazásban valamennyi kormányzó részt vesz, függetlenül attól, hogy az adott időpontban éppen van szavazati joga, vagy nincs. Ez a szabály vonatkozik a rotációs rendszer technikai részleteinek alkalmazására vonatkozó bármilyen döntés meghozatalára is.

A "háromcsoportos" rendszerre vonatkozó szabályok:

- Az első csoportra vonatkozó szabályok azonosak a "kétcsoportos" rendszernél bemutatottal. A második csoportba a fennmaradt országok fele kerül be (amikor szükséges, a legközelebbi egész számig történő felkerekítést kell alkalmazni az országok számának meghatározásához), szintén a fenti elvek szerint alkalmazott ország besoroláson alapulva. Az ezen csoportba tartozó kormányzók nyolc szavazaton osztoznak. A harmadik csoportba pedig az összes többi kormányzó tartozik, három szavazati joggal.

- A "háromcsoportos" rendszer esetében, amikor a kormányzók száma eléri a 27-et, az első csoport szavazási gyakorisága 80, a második csoporté 57, a harmadiké pedig 38 százalék lesz.

Amikor a piaci árakon számított aggregált GDP az EKB alapszabályának értelmében kiigazításra kerül, vagy a kormányzók száma nő, a csoportok mérete és/vagy összetétele is változik. A kormányzótanács új taggal vagy tagokkal történő bővülése esetén az új tagállam részarányának a kiszámításához ugyanazt a referencia-időszakot kell alapul venni, amelyet a részarányok legutóbbi, ötévenként esedékes kiigazításakor használtak. Az új részarányokat attól a naptól kezdve kell alkalmazni, melyen az új kormányzó(k) a kormányzótanács tagjává vált(ak).