Bábeli zűrzavartól tartanak Brüsszelben
Szervezési és adminisztratív problémák tömkelege zúdul az EU-ra a csatlakozási egyezmények április 16-i aláírása után, mert az újonnan belépők - egy köztes állapotnak megfelelő - "aktív megfigyelői" státushoz jutnak, ez pedig mindenekelőtt azt jelenti, hogy az intézményekben helyet kell teremteni a képviselőiknek. A legtöbb problémát azonban az jelenti, hogy az alkalmazott nyelvek száma közel a duplájára, 21-re emelkedik, ezzel együtt pedig nemcsak a tolmácsférőhelyek száma iránti igény növekszik, hanem a kiszolgálandó nyelvi viszonylatok száma is drámai módon összekuszálódik. Az EUobserver idézi a tanácsi apparátus egyik tagját, aki szörnyülködve szólt arról, hogy miként lesz megoldva például a portugálról észtre való fordítás. Az ilyen zavarok miatt pedig nem lehet kizárni, hogy a csúcstalálkozók okmányaiba fordítási hibákból származó zavarok is bekerüljenek.
Az átmeneti idő alatt az új tagok képviselői ott lehetnek a miniszteri és a szakértői tanácskozásokon, ahol kezdetben még a dokumentumokat sem fogják az ő nyelveikre lefordítani. Egyértelmű helyhiánnyal kell a parlamentben számolni, ahol - a nizzai szerződés szerinti számolás eredményeként - 180 fő ültetését kell megoldani, már a május 12-15-i tanácskozásig. Az uniós törvényhozásban kezdetben csak hallgathatnak az új belépők küldöttei, a vitában nem szólalhatnak fel. Némileg más lesz a helyzet parlamenti bizottságokban, ahol hozzászólhatnak a vitához, indítványt azonban nem blokkolhatnak. Viszonylag kedvező helyzetben lesz egy ideig még az Európai Bizottság, ahol a csatlakozó államok küldöttei egy ideig csak a munkacsopor-tok ülésein vesznek részt.
