Bővül az igénybe vevők köre

Jogharmonizáció szükséges a bérgarancia alapról szóló törvény esetében. A fizetésképtelen cégek dolgozói munkabérének kifizetéséről szóló törvény módosítása nemcsak a csatlakozás miatt esedékes, hanem amiatt is, mert szakmai érdekképviseletek szerint eredeti funkcióját a gyakorlatban nem tölti be. Bár a munkaadói és a munkavállalói járulékok rendszeresen "hizlalják" a munkaerő-piaci alap bérgarancia alaprészét, ebből csak akkor jut pénzhez adós munkáltatóján keresztül a munkavállaló, ha azt az összeget a munkáltató később visszafizeti, aki így a bérek folyósításához kvázi kamatmentes hitelt kap. Ez viszont ellentétes az uniós irányelvvel, ami biztosítási szerkezetet modellez - mondta Csák Csilla jogász, a Miskolci Egyetem oktatója.

Hasonlóképpen vélekedik Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke is, aki hozzátette: ha a törvény szerint a bérgarancia-alaphoz fordul a felszámoló, akkor azt követően azért nem kap a cég a további működését biztosító banki hitelt, mert a fölvett összeget a banki hitel törlesztése előtt kell visszafizetnie. Ebbe azonban egy bank sem megy bele. Szerinte a jelenleg hatályos csődtörvényt is módosítani kell, részben azért, mert míg a jelzálog tulajdonosát kiváltságos helyzetbe hozza, addig a vagyonértékesítésből befolyt összegnek csak a töredékét tudják a munkavállalók bérére fordítani.

Ellentétes az uniós irányelvvel, hogy a bérgarancia-alapból történő folyósítás feltétele nem a fizetésképtelenség beállta, hanem a felszámolási eljárás megindulása, s az, hogy az alapból esetleg korábban felvett előleget a munkáltató már visszafizette. Ha ez nem történt meg, úgy nem számíthat az alapból jövő pénzre, s így végső soron a munkavállaló jár rosszul, holott a munkáltató az, aki nem tett eleget kötelezettségének - hangsúlyozza a jogi szakértő.

A munkavállalói képviselet is módosítást tart szükségesnek. Többek közt az alapítványok, nonprofit szervezetek, szakszervezetek is befizetői a munkaerőpiaci alapnak, adott esetben mégsem igényelhetnek pénzt a bérgarancia-alapból - mondta Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének ügyvivője.

Az alappal foglalkozó uniós irányelv is módosult, s ezzel több problémát is orvosol. Így például azt, hogy a munkáltatók szélesebb körére terjed ki - tájékoztatott Pulay Gyula, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.