Egy újabb stratégiai piac: Kína
Az elkövetkező hónapokban egymásra épülő magyar vonatkozású rendezvények, látogatások sora várható Kínában - hasonlóan ahhoz az "offenzívához", amilyenre tavaly, az év második felében volt példa Oroszországban. A cél is azonos: a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok erősítése egy olyan országgal, amely az elkövetkező években egyre meghatározóbb szerepet tölt majd be a világgazdaságban, s amellyel a rendszerváltást követően alaposan romlottak kontaktusaink. Mint a Világgazdaság megtudta: Medgyessy Péter miniszterelnök várhatóan még az év első felében hivatalos látogatást tesz Pekingben. Gál J. Zoltán kormányszóvivő információinkat megerősítve elmondta: a vizitnek még nincs pontos időpontja, miként programja sem. Azt ugyanakkor már lehet tudni, hogy Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter április 26-ától május 1-jéig lesz Kínában, illetve hogy ezt megelőzően április 3-a és 6-a között nemzeti standdal vesz részt Magyarország a pekingi nemzetközi vásáron. A Magyar Turizmus Rt. mellett vállalatok is kiállíthatnak (pályázaton elnyerhető állami támogatással) a bemutatón, amelyre célzott partnerkeresést követően konkrét tárgyalásokat szervez a résztvevőknek az ITDH. A közhasznú társaság ezen kívül - a tavalyihoz hasonló - beruházási konferenciasorozatot is tervez az ősszel három kínai nagyvárosban.
A szándék, s a stratégiai partneri megnevezés kölcsönös. Magyarországon már készül egy külgazdasági Kína-stratégia. Az ázsiai ország ugyanis deklaráltan egyike stratégiai piacainknak. Szép számmal vannak jelei annak is, hogy Kína Magyarországot tekinti régiónkbeli hídfőállásának, szögezte le lapunknak Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Ezek közül az egyik: Európában harmadikként Magyarországot nevezte meg Peking kitüntetett turisztikai célstátusú országként. Ez jelentős turistaexpanzióval jár majd. Elősegíti ennek megvalósulását a közvetlen Budapest-Peking repülőjárat, véli Major.
További jele a fentieknek a Bank of China magyarországi megjelenése is. Ez ugyanis azt demonstrálja, hogy a hivatalos Peking (amelynek még mindig meghatározó a befolyása a gazdaságra) egyértelműen bátorítja a régiónkbeli terjeszkedésben érdekelt kínai nagyvállalatokat a budapesti székhelyű expanzióra - mutatott rá Major. Szavait alátámasztja, hogy a legnagyobb kínai külkereskedelmi vállalatok állami támogatással mintegy 50 önálló kereskedelmi irodát létesítettek már eddig is nálunk. Ugyanerre utal a 200 millió dolláros beruházással megvalósult, a napokban nyitó Asia Center is. Bár még ezzel együtt is egyelőre viszonylag csekély a Magyarországon megtelepedett kínai működőtőke értéke. Igaz, 3500-nál is több kínai magáncéget jegyeztek be hazánkban. S folyamatos az érdeklődés; jelenleg például egy befektető kínai beruházói park létesítésén dolgozik - tudtuk meg Németh Györgytől, az ITDH illetékes igazgatóhelyettesétől. De van már Magyarországon kínai tulajdonú szerelvénygyár, két szálloda s rengeteg kereskedőcég. Vannak olyan körzetek, ahol csoportosan jelennek meg a kínai cégek: ilyen Tatabánya, ahol mintegy 30, különféle profilú (gép-, építő-, tejipari, kábelgyártásra, elektronikai alkatrészgyártásra, villanyszerelésre szakosodott) kínai érdekeltségű vállalkozás működik.
Több példa van a magyar tőke kínai megtelepedésére is. Ilyen az igen sikeres Olimpia kerékpárgyár. De van magyar érdekeltség kisebb szolgáltató- és közvetítőcégekben, s működnek képviselek is, mondja Németh.
A külföldi tőkekihelyezési döntések 60 százalékának célja a piacszerzés, vélit Várady Zoltán, a Corvinus Rt. vezérigazgatója. Erre szükség is volna - tekintve a gazdasági kapcsolatok legfőbb problémáját, az óriási magyar kereskedelmi passzívumot -, ám Kína igen távoli piac, s a magyar vállalatok, méretük és gazdasági erejük miatt, még ritkán merészkednek odáig. Még a legnagyobbaknak is gondot okozhat ugyanis ottani működésük megfelelő kontrollálása. Pedig - ahogy Bánki Frigyes, az Eximbank vezérigazgatója rámutatott - ott ma még nagyon olcsón lehet termeltetni egy óriási piacra; 40-50 centbe kerül ugyanis egyórányi munkabér Kínában. Ráadásul biztosítékokat jelenthet az ottani befektetőknek, hogy Kína az abszolút biztosítható kategóriájú piacok közé tartozik, mondta lapunknak Botos Balázs, a Mehib Rt. vezérigazgató-helyettese. A Corvinus, az Eximbank, a Mehib ugrásra kész: ha van magyar érdeklődés, számíthatnak rájuk, tudtuk meg az állami tulajdonú intézmények vezetőitől. Mindhárom intézménynek voltak korábban kínai relációjú ügyleteik, illetve érdeklődés kínai projektek iránt, ám jelenleg nincsenek ilyesfajta terveik. A negyedik állami "rásegítő", az ITDH folyamatosan felméri, melyek azok a cégek, amelyeket érdemes segíteni. A főbb ismérveik ezeknek a megfelelő anyagi és technikai háttér, a piacot ismerő szakemberek és az, hogy készek és képesek befektetni kiutazásokba, vásárokon, bemutatókon való megjelenésre - mutat rá Németh.
De nem csak a rásegítés adott, szakértők szerint a lehetőség is. Major hangsúlyozza: Kína WTO-tagsága nem csak a kereskedelemben jelent komoly piacra jutási biztonságot, olyan kérdések rendezettsége miatt is, mint a szellemi tulajdonvédelem. Mind a kereskedelem, mind a tőkeexport terén nagy lehetőségeket jelenthet a 2008-as pekingi olimpia, a 2010-es sanghaji világkiállítás, illetve az, hogy akár már a jövő évtől Forma-1-es versenyt rendezhetnek Kínában - mutatott rá Németh. (DG-NVZs)
