A tíz új tagország 2004-es csatlakozása éves szinten 0,2 százalékkal gyorsíthatja az EU GDP-növekedési ütemét, több modellszámítás is erre a következtetésre jutott. A bővítés makroökonó-miai hatása tehát csekély. A növekedési potenciál kihasználásában viszont eltérőek az unió és a jelöltek egyes gazdasági szektorainak az esélyei - állapítja meg az Európai Bizottság számára készített tanulmányában a német Rheinisch-Westfälisches Institut für Wirtschaftsforschung kutatóintézet. Fő szabályként kimondható, hogy a munkaigényes ágazatokban versenyelőnyük lesz az újonnan csatlakozó országok cégeinek a tizenötök vállalataival szemben.
A tőkeintenzív szektorokban viszont éppen fordított lesz a helyzet, az unió vállalatai lesznek előnyben. Mivel a legtöbb ágazatban tőke- és munkaintenzív tevékenységek egyaránt megjelennek, sok szektort nehéz egyértelműen besorolni abból a szempontból, hogy a régi vagy az új tagállamokban lesz-e versenyelőnyben (a gépkocsigyártásban például a futószalag melletti tevékenység erősen munkaigényes, míg a tervezési-tesztelési fázis meglehetősen tőkeintenzív). Akadnak azonban egyértelműen besorolható ágazatok is, mint például a turizmus, a közlekedés vagy a bútorgyártás, ahol az RWI szerint a régi tagállamok cégei indulnak hendikeppel az új versenytársakkal szemben.
Regionális szempontból az unió perifériáján lévő cégeket érinti majd érzékelhetőbben a verseny erősödése, míg a centrum vállalatai számára a bővítésből származó hasznok (például a beruházási javak iránti kereslet növekedése) lesznek inkább jellemzőek. A legtöbb szektor a régi és az új tagok közti határvonal mentén érzékeli majd a bővítés hatásait, itt olyan ágazatokban is versenyelőnybe kerülnek a tízek cégei, mint a kiskereskedelem vagy a személyi szolgáltatások (pl. fogorvos, fodrász).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.