Irak négy napon belül hat levelet küldött az ENSZ-nek - jelentette be Hans Blix, a közel-keleti országban vizsgálódó fegyverzetellenőrök vezetője, azt sugallva a Bloomberg szerint, hogy Bagdad újabban nagyobb együttműködési készséget tanúsít. A Die Zeitnek nyilatkozva azonban azt mondta: nem világos, hogy az irakiak valóban együtt akarnak-e működni, mindemellett úgy vélekedett, hogy "még néhány hónapot" adni kellene az ellenőröknek.

A levelekben Bagdad "új leletekről" számolt be: találtak egy bombát, amelyben azonosítatlan folyadék van, illetve olyan dokumentumokat, amelyek tiltott eszközök meglétére utalnak. Szaddám Huszein iraki elnök a CBS-nek nyilatkozva közölte: nem áll szándékában felgyújtani az olajkutakat, illetve nem hajlandó elmenekülni az országból.

Blix nyilatkozatait a háború pártfogói és ellenzői egyaránt a maguk érvkészletének erősítésére használták fel. George Bush amerikai elnök ismét azt követelte, hogy az iraki elnök "maradéktalanul szereljen le", Jean-Pierre Raffarin francia kormányfő pedig újfent az ellenőrök mandátumának meghosszabbítását sürgette a nemzetgyűlés Irak-vitáját megnyitva. A francia politikai osztály ugyan szokatlan egyöntetűséggel támogatja Chirac elnök háborúellenes politikáját, de többen még saját pártjában is attól tartanak, hogy a transzatlanti kapcsolatok teljes ellehetetlenítéséhez és az ENSZ eljelentéktelenedéséhez vezetne, ha Párizs vétóval akadályozná meg a Biztonsági Tanácsban a háborús felhatalmazást. Hasonlóan nehéz helyzetbe került saját parlamentje előtt Tony Blair brit kormányfő. Az alsóház iraki vitájában a Munkáspárt képviselői fordultak a legnagyobb számban szembe vele, míg a konzervatív ellenzék csak alig néhány kivételtől eltekintve támogatta Washington melletti kiállását.

Az Egyesült Államok hatmilliárd dollár segélyt és 24 milliárdos hitelgaranciát ajánlott föl Ankarának - idézte Ali Babacan gazdasági minisztert a Reuters.